Csak ugródeszkának kellett a Cryo-Save őssejtbank magyar leánycége ahhoz, hogy a külföldi tulajdonos megvalósítsa egy másik üzleti álmát. A magyar ügyfelek pénze egyből külföldre ment, de vissza már alig csurgott valami, végül az egész bedőlt. Utánajártunk, mi vezetett el odáig, hogy az egyik legnagyobb hazai őssejtbank semmivé váljon.
A tulajdonos fel akarta építeni az birodalmát. Nem jött neki össze
– így kommentálta az őssejtbiznisz egyik – neve elhallgatását kérő – bennfentese az Indexnek azt, mi okozta az egyik legnagyobb magyar őssejtbank, a Cryo-Save Hungary Kft. bedőlését. Persze kis túlzás a Cryo-Save Hungary Kft.-t őssejtbanknak nevezni, hiszen maga a cég csak egy ügynökség, a fő tevékenységi köre is a reklámtevékenység. Nem is több annál, hiszen a többi ilyen társasághoz hasonlóan eleve csak közvetítőként, ügynökségként volt jelen a piacon: a cég hozta az ügyfeleket, akik őssejtmintákat adtak, de ezeket a mintákat már külföldön tárolták.
Az ügyfelek pénze is egyből külföldre ment, hogy építsen egy birodalmat, amit a külföldi tulajdonos álmodott meg, és aminek már nem sok köze van az őssejtbizniszhez. Nagyon röviden ez az oka annak, miért dőlt be a magyar leányvállalat, de ahhoz, hogy az egészet megértsük, érdemes kicsit visszamennünk az időben.
Az ígéret sejtjei
Sok évvel ezelőtt még egyetlen nagy szereplője volt az őssejtbankos hazai piacnak. Ez volt a Sejtbank Kft., ami Merhala Zoltán irányítása alatt állt. Merhala igencsak nagy névnek számít a piacon, az ismert orvos-genetikus, a 2015-ben elhunyt Czeizel Endre egykori munkatársaként mindenkit ismer ezen a területen, őt is mindenki ismeri. Nem csoda, hogy az irányítása alatt a Sejtbank Kft. piacvezető lett, szárnyalt.
A Sejtbank az egészségügyi piacon már jól bevált üzleti stratégiát követte: nem a felhasználót kereste meg ajánlataival, hanem azokat, akik a felhasználóval a legközelebbi kapcsolatban állnak, leginkább az orvosokat. Ehhez kellenek ugye a kapcsolatok. Ők a kapcsolatot, a „sejtbanki” hátteret, azaz a minták külföldi tárolását pedig egy külföldi cég biztosította. Ez volt a Cryo-Save.
A piacon aztán idővel megizmosodott egy másik őssejtbankos szereplő, a Krio Intézet. A kriósok már más stratégiát kezdtek el követni 2012 körül. Nem az orvosokat keresték fel, hiszen ezt a piacot Merhaláék fedték le, hanem közvetlenül a felhasználókat célozták meg, elsősorban online marketinggel. Emellett egy olyan üzleti konstrukciót kínáltak, amivel már a kevésbé tehetős réteget is be tudták vonzani: részletfizetést kínáltak, ellentétben a konkurenciával, ahol ekkor még a kliensnek a teljes, több százezer forintos árat kellett kifizetnie, ha igénybe akarta venni a szolgáltatást. Ráadásul – mint egykori spermabankos cég – a Krio azzal is büszkélkedhetett, hogy a Sejtbank Kft.-vel ellentétben Magyarországon tudja tárolni a mintákat, nem kell külföldre vinnie azokat. A Krio így szép lassan felnőtt, majd legalább olyan erős szereplője lett a piacnak, mint az addig piacvezető Sejtbank Kft.
A Krio már erős piaci szereplőként működött, amikor a Sejtbank Kft.-t megvette az addig a hátteret biztosító külföldi Cryo-Save. Merhala is otthagyta a céget, és gründolt egy saját sejtbankot. Bár a jó orvoskapcsolatokkal bíró Merhala önállósodása már eleve rossz ómen lehetett a Cryo-Save-nek, a cég életében az igazi csapást az anyavállalat, az Esperite többségi tulajdonosa és annak üzleti stratégiája jelentette.
Az Esperite, és ezáltal a Cryo-Save ura az 1964-es születésű, zseniális üzletember hírében álló svájci Frédéric Amar lett. Amar a kilencvenes években a telekommunikációs piacon dobott nagyot, ez alapozta meg jó hírét az üzleti életben. Az üzletember a kétezres évek végén vetette meg a lábát az egészségügyi szektorban, 2013 és 2014 környékén pedig már teljesen az ő irányítása alá került az Esperite, azon keresztül pedig a CryoSave.
Olvass tovább: Kiszippantották a pénzt a köddé vált magyar őssejtbankból
