A washingtoni Fehér Házból gyakran szivárogtatnak ki névtelenségbe burkolózó vezető tisztviselőkön keresztül fontos döntéseket, bejelentéseket. A sajtó ragaszkodna hozzá, hogy a tisztviselők névvel nyilatkozzanak, de a titoktartást kérő források hajthatatlanok.A hírtelevíziók és hírügynökségek kedden már két órával Barack Obama hivatalos bejelentése előtt megtudták: az elnök egy hispán nőt, Sonia Sotomayor 54 éves szövetségi fellebbviteli bírót jelöli a legfelsőbb bíróság megüresedő helyére. A kiszivárogtatások forgatókönyve a CBS News csatorna tudósítása szerint többnyire az, hogy a Fehér Ház tudósítói e-mail üzenetet kapnak: vezető tisztviselők hajlandók nyilatkozni bizonyos kérdésekről azzal a feltétellel, hogy nem adják nevüket az információkhoz.
Ez bevett gyakorlat az Obama-adminisztrációban. A sajtót Obama bejelentése előtt este névtelen tisztviselők tájékoztatták az új üzemanyag-fogyasztási normákról. Az újságírók már két nappal azelőtt értesültek az elnök tárgyalási szándékairól, hogy találkozott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A hivatalos elnöki tájékoztatás előtt pedig már egy nappal kiszivárogtak a kormányzati költségcsökkentési tervek. A Chrysler autógyár csődeljárási terve másfél órával Obama bejelentése előtt vált ismertté. Minden esetben anonimitást kérő tisztviselők voltak a források.
Ez az eljárás azonban nem az Obama-kormánnyal kezdődött. A CBS szerint George W. Bush második elnöki periódusában legalább 24-szer tartottak olyan háttértájékoztatót, ahol nem lehetett névhez kötni az értesüléseket. Eltérő mértékben ugyan, de ezzel a gyakorlattal a Fehér Ház korábbi lakói is éltek.
Elemzők rámutatnak: a kiszivárogtatások egyik funkciója az, hogy a Fehér Ház tesztelje a döntések következményeit, fel tudjon készülni a várható reakciókra. A döntések többszöri körben és szinten történő ismertetése másfelől az átfogó kormányzati kommunikációs stratégia része.
A CBS azonban rámutatott: a névtelen közlés arra készteti a riportereket, hogy visszatartsák az információkat nézőiktől, hallgatóiktól és olvasóiktól. Egy értesülés vagy idézet jelentősége ugyanis forrásmegjelölés nélkül nem pontosan értékelhető. Már csak azért sem, mert gyakran nem vezető, hanem csak másod- vagy harmadvonalbeli tisztviselők adnak név nélkül tájékoztatást.
A szóban forgó fehér házi bennfentesek részéről az pedig sokszor szinte sértő a forrásukat gondosan rejtő újságírókra nézve, hogy a tisztviselők később előbújnak a névtelenség álarca mögül és élőben közlik a kábelcsatornákon az információkat.
A tudósítók például becsületszavukat adták, hogy nem közlik annak a vezető beosztású személynek a nevét, aki kedden délelőtt elmondta nekik, kit jelöl Obama a legfelsőbb bíróságba. Azt azonban látták, hogy Obama főtanácsadója, David Axelrod a CNN, a Fox, az MSNBC és a PBS tévében is erről tájékoztatott, és megerősíthették, hogy ugyanazt mondta, mint korábban a titoktartást kérő tisztviselő. Hasonló esetek a korábbi adminisztrációk idején is előfordultak.
A CBS rámutatott: a legutóbbi névtelen háttértájékoztató több újságíró tiltakozásával kezdődött, névhez köthető, on-the-record tájékoztatót követeltek. A Fehér Ház tisztviselői azonban ezúttal is, mint korábban már többször, úgymond leverték a zendülést, és ellenvetést nem tûrve közölték, háttértájékoztatót tartanak.
