A csőd eddig nem volt népszerû eszköz az eladósodott vállalkozások körében, mert nem tette lehetővé a cégek újjászervezését. Az új csődtörvénnyel együtt járó kilencvennapos fizetési haladékkal most esélyt kaphat erre a fizetésképtelen cég, hitelezője pedig arra, hogy pénzéhez jusson. Az új csődtörvény szerint, ha az eladósodott vállalkozás beadja csődkérelmét és a bíróság nem talál benne formai hibát, azonnal ideiglenes fizetési moratóriumot kap. A bíróság ezután 5 munkanapon belül megvizsgálja a kérelmet. Ha rendben találja, megadja a 90 napos fizetési haladékot és vagyonfelügyelőt.
A fizetési haladék ideje alatt nagy könnyebbség, hogy szünetelnek az adóssal szembeni pénzkövetelésekkel kapcsolatos végrehajtások (de például a nyugdíjjárulékra, az egészségbiztosítási járulékra, a tartásdíjra, a villamosenergia- és földgázdíjra vezetett végrehajtások nem). Felfüggesztik a folyamatban lévő felszámolásokat (ha még nem született meg az elsőfokú határozat) és az újakat is.
Az adós, a hitelező, a számlavezetők és a vagyonfelügyelő is köteles tartózkodni minden olyan intézkedéstől, mely a haladék célját meghiúsítja, vagyis azt, hogy az adós csődegyezséget tudjon kötni a hitelezőivel. Az adós például nem teljesíthet a törvényben tételesen felsoroltakon felüli kifizetéseket sem. Új fizetési kötelezettséget csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával vállalhat. Az adós hitelezői nem mondhatják fel közös szerződéseiket se a csődre, se arra hivatkozva, hogy a fizetési haladék alatt nem fog fizeti.
Az adós jól jár
Az ideiglenes fizetési haladék, és a csődeljárás elsőbbsége a felszámolással szemben egyértelmûen az adós érdekeit védi a Direktinfo követelésbehajtó cégvezetője, Csatlós Csilla szerint. A törvény lehetővé teszi a csődbe menekülő adósok részére, hogy ha egy rövid időre is, de fellélegezzenek, és egyezségre törekedjenek a hitelezőikkel.
A korábbi csődeljárás szabályai nem tették lehetővé a csőd közelébe sodródott vállalkozások reorganizációját, mert eddig ahhoz, hogy az adós fizetési haladékot kapjon, hitelezőitől támogatást kellett kapnia (meghatározott százalékban) - tette hozzá. Ez pedig jellemzően nem sikerült, mert a hitelezők nem bíztak az adósban, többnyire el sem mentek a tárgyalásra, s nem járultak hozzá a fizetési haladékhoz. Ezért is nem volt eddig népszerû a csőd.
A hitelezőknek is jó
A hitelezők örülnek, ha megkapnak valamennyit a pénzükből a csődeljárásban, mert a felszámolásban erre a gyakorlat szerint szinte semmi esélyük – állítja dr. Hodosi Miklós. A felszámolás kezdeményezése tipikusan csak akkor eredményes a hitelező számára, ha az adós megijed a felszámolástól, észbe kap, és kifizeti a tartozását, még mielőtt sor kerülne a felszámolásra.
Valószínûsíti, hogy csak azok az adósok fognak csődöt kezdeményezni saját magukkal szemben, akik (például mert van félthető üzleti kapcsolatuk) folytatni akarják a vállalkozást, az adósság csökkentett megfizetése mellett.
Emiatt lehet az eljárás végül is eredményes, és emiatt lehet jó a hitelezőnek is – erősíti meg. Másrészt a hitelező mindenképpen rosszul jár, mert belekényszerül, hogy akár bőven a szokásos profitja alatti összegeket is elfogadjon az egyezségben. De ez még mindig a kisebbik rossz.
A hitelező is kezdeményezheti
A jogalkotó a módosítással biztosította a hitelezők számára is, hogy csődeljárást kezdeményezzenek adósukkal szemben. Hogy élnek-e majd ezzel a lehetőséggel? Csatlós Csilla szerint ez nem biztos. A hitelezőnek ugyanis csődkérelméhez be kell csatolnia az adós hozzájárulását is. Ma még nehéz megmondani, miért is érné meg a hitelezőnek a csődeljárás kezdeményezése, illetve hogy vajon hozzá fognak-e járulni az adósok a csődeljáráshoz – tette hozzá.
Biztosítékok
A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében többek között áttekinti az adós vagyoni helyzetét, közremûködésével nyilvántartásba veszi a követeléseket. Felszólítja az adóst a követelései érvényesítésére azzal, hogy ellenőrzi azok végrehajtását is – sorolja Csatlós Csilla.
A fizetési haladék ideje alatt nagy könnyebbség, hogy szünetelnek az adóssal szembeni pénzkövetelésekkel kapcsolatos végrehajtások (de például a nyugdíjjárulékra, az egészségbiztosítási járulékra, a tartásdíjra, a villamosenergia- és földgázdíjra vezetett végrehajtások nem). Felfüggesztik a folyamatban lévő felszámolásokat (ha még nem született meg az elsőfokú határozat) és az újakat is.
Az adós, a hitelező, a számlavezetők és a vagyonfelügyelő is köteles tartózkodni minden olyan intézkedéstől, mely a haladék célját meghiúsítja, vagyis azt, hogy az adós csődegyezséget tudjon kötni a hitelezőivel. Az adós például nem teljesíthet a törvényben tételesen felsoroltakon felüli kifizetéseket sem. Új fizetési kötelezettséget csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával vállalhat. Az adós hitelezői nem mondhatják fel közös szerződéseiket se a csődre, se arra hivatkozva, hogy a fizetési haladék alatt nem fog fizeti.
Az adós jól jár
Az ideiglenes fizetési haladék, és a csődeljárás elsőbbsége a felszámolással szemben egyértelmûen az adós érdekeit védi a Direktinfo követelésbehajtó cégvezetője, Csatlós Csilla szerint. A törvény lehetővé teszi a csődbe menekülő adósok részére, hogy ha egy rövid időre is, de fellélegezzenek, és egyezségre törekedjenek a hitelezőikkel.
A korábbi csődeljárás szabályai nem tették lehetővé a csőd közelébe sodródott vállalkozások reorganizációját, mert eddig ahhoz, hogy az adós fizetési haladékot kapjon, hitelezőitől támogatást kellett kapnia (meghatározott százalékban) - tette hozzá. Ez pedig jellemzően nem sikerült, mert a hitelezők nem bíztak az adósban, többnyire el sem mentek a tárgyalásra, s nem járultak hozzá a fizetési haladékhoz. Ezért is nem volt eddig népszerû a csőd.
A hitelezőknek is jó
A hitelezők örülnek, ha megkapnak valamennyit a pénzükből a csődeljárásban, mert a felszámolásban erre a gyakorlat szerint szinte semmi esélyük – állítja dr. Hodosi Miklós. A felszámolás kezdeményezése tipikusan csak akkor eredményes a hitelező számára, ha az adós megijed a felszámolástól, észbe kap, és kifizeti a tartozását, még mielőtt sor kerülne a felszámolásra.
Valószínûsíti, hogy csak azok az adósok fognak csődöt kezdeményezni saját magukkal szemben, akik (például mert van félthető üzleti kapcsolatuk) folytatni akarják a vállalkozást, az adósság csökkentett megfizetése mellett.
Emiatt lehet az eljárás végül is eredményes, és emiatt lehet jó a hitelezőnek is – erősíti meg. Másrészt a hitelező mindenképpen rosszul jár, mert belekényszerül, hogy akár bőven a szokásos profitja alatti összegeket is elfogadjon az egyezségben. De ez még mindig a kisebbik rossz.
A hitelező is kezdeményezheti
A jogalkotó a módosítással biztosította a hitelezők számára is, hogy csődeljárást kezdeményezzenek adósukkal szemben. Hogy élnek-e majd ezzel a lehetőséggel? Csatlós Csilla szerint ez nem biztos. A hitelezőnek ugyanis csődkérelméhez be kell csatolnia az adós hozzájárulását is. Ma még nehéz megmondani, miért is érné meg a hitelezőnek a csődeljárás kezdeményezése, illetve hogy vajon hozzá fognak-e járulni az adósok a csődeljáráshoz – tette hozzá.
Biztosítékok
A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében többek között áttekinti az adós vagyoni helyzetét, közremûködésével nyilvántartásba veszi a követeléseket. Felszólítja az adóst a követelései érvényesítésére azzal, hogy ellenőrzi azok végrehajtását is – sorolja Csatlós Csilla.
(Forrás: www.fn.hu)
