Cikkünkben három kérdésre igyekszünk válaszolni: 1. Miért van szükség a moratóriumra? 2. Hogyan működhet és hogyan nem? 3. Nem megy bele tönkre a bankszektor?

Mielőtt a három kérdés közül bármelyiket megválaszolnánk, egyet kötelességünk tisztázni:

SENKIT SEM SZÓLÍTOTT VAGY JOGOSÍTOTT FEL AZ MNB ARRA, HOGY MOSTANTÓL NE TÖRLESSZE A HITELÉT. A HITELEK EGYOLDALÚ NEM FIZETÉSÉBŐL SENKI SEM JÖHET KI JÓL. A TÖRLESZTÉS FELFÜGGESZTÉSE CSAKIS PIACI MEGEGYEZÉSEN (VAGYIS SZERZŐDÉSEN) VAGY JOGSZABÁLYON ALAPULHAT, EGYOLDALÚ MAGÁNAKCIÓKRA A LEGKEVÉSBÉ SINCS SZÜKSÉG A JELENLEGI HELYZETBEN.

Meg kell várni tehát, hogy a bankok vagy az állam megoldást találjon a moratóriumra, akár jó, akár kevésbé jó megoldás születik. Reméljük, az áprilisi hiteltörlesztések első esedékességéig, vagyis lényegében április 1-jéig ez megtörténik. Most pedig lássuk a válaszokat!

1. Miért van szükség a moratóriumra?

Életerős és egészséges emberek fuldokolnak a Balatonban, akik nem műtétre vagy gyógyszerre, hanem azonnali életmentésre szorulnak – nagyjából ezzel a képpel írható le a mostani helyzet.

A járvány magyarországi terjedésének első heteiben a vállalatokra érvényes a hasonlat, különösen azokra, amelyek nem létszükségleti szolgáltatásokat nyújtanak, nem létszükségleti termékeket gyártanak, illetve azokra, amelyeknél a szolgáltatás vagy a termék nyújtása személyes találkozást igényel. Napról napra csökken és tűnik el most az árbevétel olyan cégeknél, amelyeknek egy hónapja még kutya bajuk nem volt.

Második körben azonban a lakosság is érintett: megjelentek azok a munkáltatók, amelyek néhány hétnyi árbevétel-kiesést sem bírnak el, munkaerő-költségeik és egyéb (jellemzően fix) költségeik a bevétel nélkül felemésztik tőkéjüket és likvid tartalékaikat, hitelfelvételre pedig a jelen helyzetben esélyük sincsen. Árbevételük rövid távon nem pótolható, marad tehát a radikális költségcsökkentés, amelynek az alacsony intenzitású működés mellett amúgy is feleslegessé váló munkaerő leépítése a kézenfekvő módja. A következő hetekben, hónapokban meredeken emelkedhet tehát a jövedelem nélkül maradó háztartások száma és aránya Magyarországon, valószínűleg akkor is, ha a gazdaságpolitika azonnali lépéseket tesz.

A HITELTÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM EGY FONTOS KÖLTSÉGELEMTŐL, A HITELKÖLTSÉGEKTŐL (FŐLEG KAMAT) SZABADÍTANÁ MEG ÁTMENETILEG VÁLLALKOZÁSOKAT, ÉS KÍMÉLNÉ A CASH FLOW-JUKAT A BEVÉTELEK ELMARADÁSA IDEJÉN. SOK CÉG VAN, AKIN NEM SEGÍTENE AZ ESZKÖZ, DE SZÁMOS – EGYÉBKÉNT HOSSZÚ TÁVON ÉLETKÉPES – VÁLLALKOZÁSNÁL HOZZÁJÁRULHATNA A CSŐD VAGY A TÖMEGES ELBOCSÁTÁSOK ELKERÜLÉSÉHEZ.

Ahogy Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgató is utalt rá tegnapi közleményében, a hitelmoratórium sajnos nem elég. A közigazgatási és polgári jogi eljárási és anyagi jogi határidők kitolására, és még sok szorító pénzügyi és jogi tényező oldására szükség lehet. Nemcsak azért, mert a vállalkozások jelentős része hitel nélkül működik, így ők a törlesztési moratóriummal nem kerülnek ki a vízből, hanem azért is, mert még a hitelből gazdálkodó cégeknél is csak az egyik elem a sok közül, amelyek terén az idővel futnak versenyt.

Hogy a lakosság esetében pedig miért van szükség a moratóriumra, azt nemcsak a fentiekből, de saját forgatókönyveik átgondolásából is jól sejthetik a családok: a munkabér vagy a vállalkozói jövedelem kiesése ellehetetlenítheti a hitel törlesztését, ahogy azt a 2008-ban kezdődő pénzügyi válság több százezer magyar család példáján megmutatta. Hogy lakossági moratóriumra is szükség van, az abból következik egyenesen, hogy a vállalatok moratóriuma messze nem old meg minden pénzügyi problémát a munkáltatóknál.

BÁRMIFAJTA MORATÓRIUM LÉNYEGE AZ, HOGY ÁTMENETI. UGYANÚGY ÁTMENETI, AHOGY REMÉNYEINK ÉS MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY IS AZ. HA MINDEN MORATÓRIUM TÖKÉLETESEN MŰKÖDNE, A LEJÁRTUK UTÁN MINDEN FOLYTATÓDHATNA ONNAN, AHOL A BEVEZETÉSÜK ELŐTT JÁRTUNK.

A teljes cikk: Példátlan bejelentést tett az MNB, mi a fészkes fene lesz most a hiteltörlesztéssel?