A Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint a nagy irodaházak, ipari épületek, szállodák építésével kapcsolatos projektek azért lehetnek különösen kitéve veszélyeknek, mert jelentős létszámú munkaerőt foglalkoztatnak, illetve a kivitelezéshez számos esetben külföldről behozott építőanyagokat, eszközöket használnak fel. A koronavírus-krízis azonban akár olyan helyzetet is eredményezhet, ami vis maiornak tekinthető, így az építőiparban érintett vállalkozások erre hivatkozva mentesülhetnek a határidők teljesítése alól.

Egy nagyobb ingatlanfejlesztési projektben mind a megrendelő, mind kivitelező számára jelentős kockázat lehet, ha a járvány és a kormányzati válaszlépések miatt az építési projektet fel kell függeszteni vagy a vállalt ütemezés szerint nem tudják befejezni. Kivitelezési (építés-szerelési) szerződés esetén a kivitelezőnek alapvető kötelezettsége az ingatlan határidőben történő felépítése, így szerződésszegést követ el, amennyiben ezt nem tudja teljesíteni. Ebben az esetben a kivitelezési szerződésben meghatározott szankciókkal kell számolnia, lényegében függetlenül attól, hogy a teljesítés elmaradása, illetve a késedelmes teljesítés milyen okoknak tudható be. A szerződésszegésből eredő felelősség alól mentesülhet ugyanakkor „vis maior” esemény fennállása esetén.

Kivitelezési szerződésekben a vis maiort olyan kivételes eseményként, körülményként szokták meghatározni, amelynek előállása a szerződő felek akaratától független, bekövetkezésének elhárítására a felek a szerződés megkötését megelőzően nem készülhettek fel, amelyet a felek a bekövetkezés után nem kerülhettek el, illetve, amelynek bekövetkezése egyik félnek sem tulajdonítható. A kérdés az, hogy mi tekinthető olyan, a kivitelező ellenőrzési körén kívüli körülménynek, kivételes eseménynek, ami a vis maior kritériumrendszerét kimeríti.

Rada Mátyás, a Kapolyi Ügyvédi Iroda alkalmazott ügyvédje szerint vis maiorra akár a szerződésekben is példaként szokták felhozni a háborús vagy terror eseményeket, természeti és nukleáris katasztrófákat, illetve a járványos megbetegedéseket is. Ennek megfelelően tehát az az építőipari kivitelező, aki a járvány miatt az építkezést nem tudja a vállalt határidőben teljesíteni, adott esetben kellő alappal hivatkozhat vis maior eseményre. A vis maior esemény fennállásának legfontosabb következménye, hogy a szerződésszegő fél mentesülhet a szerződésszegésből eredő következmények alól, illetve akár mentesülhet a vis maior idejére-tartamára a szerződéses kötelezettségei teljesítése alól is. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a kivitelezőnek nem csak kötbért nem kellene fizetnie, hanem a vis maior és az amiatt fennálló akadályoztatása tényleges időtartamával a teljesítési határideje is meghosszabbodhatna.

A megrendelői oldal, tehát az ingatlanfejlesztők, beruházók számára alapvető jelentőségű kérdés, hogy a járvány és a kormányzati válaszlépések – mint köztudomású tények – önmagukban megalapozzák-e a kivitelező fentebb írt mentesülését. A megrendelő, egyszersmind az épület tulajdonosa és leendő hasznosítója, bérbeadója optimális esetben már a kivitelezés előtt vagy annak során bérleti szerződést köt az épület leendő bérlőivel, amelyben kötelezettséget vállal a bérleti területek vállalt határidőn belüli átadására. Rada Mátyás szerint amennyiben a vállalt határidőt a tulajdonos nem tudja teljesíteni, akkor magának is szerződésszegésből eredő szankciókkal kell számolnia, nem beszélve az előre betervezett bérleti díjbevételek kieséséről. Mivel ilyen módon a gazdasági célú épületek kivitelezése és hasznosítása szorosan összefügg, a kivitelezési szerződésekben kikötött magas összegű kötbérek éppen a megrendelő ilyen jellegű kockázatait hivatottak kezelni.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda azonban felhívja a figyelmet arra, hogy vis maior esemény kapcsán a vállalkozó kivitelezőnek nem elég a járványra/világjárványra – mint köztudomású tényre – hivatkoznia, hanem egyúttal azt is bizonyítania kell, hogy annak hatásai a szerződéskötés időpontjában nem voltak előreláthatóak, továbbá mindent megtett, hogy a járvány következményeit elkerülje, enyhítse. A fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy a kivitelező a vis maior miatt mentesüljön a szerződésszegés következményei, illetve a szerződéses kötelezettségeinek teljesítése alól. A kivitelezési szerződésekben általában előírják azt is – de ez egyébként is elvárható – hogy a kivitelező a vis maior esemény felmerüléséről vagy akár annak veszélyéről a megrendelőt azonnal értesítse.

Rada Mátyás szerint így a vállalkozótól alappal elvárható, hogy az értesítésben jelölje meg, hogy a vis maior milyen okokból, milyen módon és mértékben érintheti az ő teljesítését, milyen késedelmet okozhat, illetve milyen preventív intézkedések bevezetését tervezi. Még abban az esetben is, ha a következmények elkerülhetőnek látszanak, egy gondosan eljáró kivitelező részéről elvárható, hogy a fenyegető veszélyről és megelőző intézkedéseiről a megrendelőt haladéktalanul, azaz már a napokban tájékoztassa, ha a krízis érinti. A konkrét helyzet kapcsán kijelenthető, hogy a koronavírus következményei a járvány kirobbanása előtt megkötött szerződések kapcsán nem voltak előre láthatóak. Ezzel összhangban tehát nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a járvány klasszikus vis maior eseményként értékelhető.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda felhívja a figyelmet, hogy a kivitelezőknek továbbra is mindent meg kell tenniük a szerződésszerű teljesítés érdekében, és ha ez végül mégis veszélybe kerül, akkor tudniuk kell igazolni, hogy a járvány jelentősen korlátozta őket a vállalt munka elvégzésében, bizonyítaniuk kell a korlátozás mértékét. Így például a behozatali tilalommal vagy járványügyi korlátozással érintett országokból történő anyagbeszerzések helyett alternatív beszállítókat és útvonalakat kell találni. Ugyanígy, a munkaerő biztosítása és védelme érdekében a kivitelezőnek az építkezésen olyan egészségügyi intézkedéseket, szabályokat kell bevezetnie, amelyekkel mérsékelhető a járvány következménye.

A fentiek alapján a járványügyi helyzet ugyan vis maior eseményként értékelhető, azonban korántsem jelenti azt, hogy a kivitelező automatikusan mentesül a felelősség, illetve esetleges kötbérfizetési kötelezettség alól, ha a vállalási határidőket nem tudja teljesíteni. Jelen pillanatban még nem látható, hogy a koronavírusnak Magyarországon pontosan milyen mértékű negatív hatásai lesznek az építőiparra. A felelősen eljáró vállalkozók ebben a helyzetben a járvány okozta kockázatok megelőzésére akciótervet, megelőzési protokollt készítenek és annak tartalmáról a megrendelőt is tájékoztatják.

A teljes cikk: realista.hu