Az energiahatékonyság az egyik legegyszerűbb és leginkább költséghatékony módja az energiafogyasztás csökkentésére és a megtakarítások növelésére a lakossági, kereskedelmi és ipari ágazatban. A levegőt erősen szennyező és ezáltal egészségünket romboló közlekedési és fűtési módok, valamint a dráguló energiaárak nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság nemcsak technikai kérdés, és nem kizárólag szűk szakmai körökre tartozik. Erre hívják fel a világ figyelmét a szakemberek az Energiahatékonyság Nemzetközi Napján, március 6-án.

Az ingatlanpiac energiahatékonyságát illetően Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, 2012 óta a potenciális vevők is nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy milyen típusú lakást vásárolnak.

„Az ügyfélkörünkben az tapasztalható az elmúlt néhány évben, hogy olyan paraméterek is fontossá váltak a vásárlók számára, mint a korszerű nyílászárók, a megfelelő szigetelés és a modern fűtéstechnika. Utóbbi esetben azt látjuk a piacon, hogy nő a hőszivattyús berendezések iránti kereslet is, ami korábban nem volt jellemző. A magyar emberek szeretnek a mindennapi kiadásaikon spórolni, és az ingatlanok energiahatékonyságával sok pénzt lehet megtakarítani” – magyarázta Gadanecz Zoltán.

Hozzátette, hazánkban a paksi atomerőmű biztosítja az ország energiaszükségletének jelentős részét, de nem elhanyagolható mértékben importálunk külföldről is áramot. Ennek értelmében tehát van még hová fejlődni, ugyanis az államnak is az lenne a legfontosabb, ha nem szorulnánk határon túli forrásokra az energiaszolgáltatási szektorban.

„Folyamatosan nő Magyarországon a napkollektorok és a napelemek száma is. Mindkét megoldás energiahatékonysága megkérdőjelezhetetlen, még ha kockázatokkal is járnak. Előbbi lényege, hogy előmelegíti a vizet, amit aztán kevesebb energiával kell felfűteni, utóbbival pedig komplett ingatlanok energiaszükségletét ki lehet elégíteni. Igaz, a megtérülése akár 6-7 év is lehet, és nem mondhatni, hogy egyáltalán rizikómentes, mert létezhet olyan eset, amikor javításra szorul, ami egy ilyen komoly szerkezet esetében nagy anyagi kiadással járhat” – zárta szavait Gadanecz Zoltán.

(Üzleti Hírszerzés)