Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő szerint a szülői túlféltés jelenség hátterében a biztonságmánia vagy a biztonság eltúlzása állhat. Egyes kutatások szerint a gyermekeik feje felett repkedő helikopterszülők nagyobb valószínűséggel olyan országokban élnek nagyobb számban, ahol jellemzőbb a gazdasági egyenlőtlenség, bizonytalanság. Ugyanis ezeken a helyeken fontosabb szerepe van a kemény munkának, az iskolázottságnak a mindennapi érvényesülésben és karrierben, amit ezek a szülők a lehető legjobb szándékkal, de talán a legkevésbé hatékony eszközökkel próbálják meg sulykolni gyerekeiknek. 

A tinédzser és fiatal-felnőtt gyermekeik minden fontos döntésébe beleszóló szülők egy lényeges dolgot figyelmen kívül hagynak: mégpedig azt, hogy a folyamatos monitorozással megfosztják a fiatalokat  mindattól a tapasztalattól, amire elengedhetetlenül szükségük lenne, ahhoz, hogy megállhassanak a saját lábukon néha akár saját kudarcuk árán is. Azért is lehet káros a túlféltés, mert a túlféltett, mindentől megóvott gyerekből könnyen válhat olyan önállótlan felnőtt, aki elveszíti a természetes túlélési, megküzdési képességét vagy nem képes élni vele. 

Pénz és kényelem kérdése is lehet

 A KSH statisztikái szerint 1990 óta folyamatosan növekszik a felnőtt gyerekek száma - míg 1990-ben 459 ezer 20-39 év közötti fiatal felnőtt élt a szüleivel, addig 2001-re számuk megduplázódott, 819 ezerre nőtt, s a felmérés idején valahol 883 ezer körül forgott a mamahotelben élő felnőttek száma. Míg 1990-ben 16 százalék, a 2011-es népszámlálás idején már 31 százalék volt a felnőttként szüleikkel élők aránya. Az iskolák befejezése után még sokan élvezik a „mamahotel” szolgáltatásait. Jelenleg a magyar háztartások ötödében él felnőtt korú gyermek.

A Pán Péterek szülei

Bereczki Enikő szerint a Pán Péter szindróma bár a nőknél is jelentkezik, a férfiaknál gyakoribb. Noha szüleik úgy gondolják, hogy a gondoskodással tesznek legtöbbet már felnőtt gyerekükért, a mamahotelben élő fiatal felnőttel való együttélés számos konfliktusnak a forrása is lehet a családon belül is, hiszen a generációk egymáshoz való alkalmazkodása stresszel és konfliktusokkal járhat. Turcotte kanadai kutató megállapítja, hogy azok a szülők, akik két fiatal felnőtt gyermekükkel is együtt élnek vagy legalább egy bumeránggyermekkel élnek együtt, kétszer olyan gyakran jeleznek frusztrációt, mint azok, akiktől már kirepültek a gyermekeik. 

Egyetemen szülői értekezlet?

A szakértőtől egy TV-műsor alatt lehetett tanácsot kérni:

 „Egy 19 éves srác telefonált be, hogy tanácsot kérjen. Elmondta épp nagymamájánál van, ahol megy TV-műsor, amúgy nem igazán néz TV-t... Édesanyjával szinte együtt kezdett járni egyetemre, annyira nyomon követi új életét egyetemistaként. Sajnos már a felsőoktatási intézményekben is léteznek szülői értekezletek, amelyet azért tartanak, mert úgy látják, a mai egyetemistáknak szükségük van szülői támogatásra.

A beszámolót ebben a videóban lehet megtekinteni:

Mit tehet a szülő?

Bereczki Enikő azt ajánlja, hogy tisztában kell lenni azzal, hogy a világ megváltozott, a szüleik generációjához képest a mai fiatalok karrierútja jóval kiszámíthatatlanabb, sokkal nehezebb előre tervezni és önálló egzisztenciát teremteni. Nem mindegy hogyan fogalmaznak  a szülők, tisztázni kell, hogy nem vádlásként akarnak hatni a felnőtt gyerekükre, de saját érzéseiket jogukban áll megfogalmazni. Elengedhetetlen kihangsúlyozni az önálló döntés fontosságát is, és hagyni kell, hogy a fiatal egyedül döntsön, és vállalja a következményeket. Ha valami mégis rosszul sül el, a szülő akkor se próbálja egyből megmenteni, mert azzal csak tovább késlelteti a függetlenné válást. Az úgynezevezett "kemény szeretet" módszerét is javasolja, mely azt is magában foglalja, hogy az otthon élő, de már dolgozó fiatal anyagilag hozzá kell, hogy járuljon a családi terhekhez. Ez elősegítheti az önállósodást, mivel ha nem hajlandó a ráeső részt vállalni, akkor el kell elköltöznie.

Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértőtől bővebben itt és itt olvashat.