Az Ázsiából származó befektetésekre és üzletekre nagy hangsúlyt fektetett a magyar kormány az elmúlt években, amelynek eredményeképpen egyre szorosabb az együttműködés a világ második legnagyobb gazdaságával, Kínával is. Nem csak a keleti nyitás politikája vált egyre hangsúlyosabbá, hanem Magyarország lett az egyik legnagyobb támogatója a kontinensen Kína leghatalmasabb projektjének, az "Egy övezet, egy útnak", éppen ezért kifejezetten érdekes, hogy milyen ázsiai multik működnek Magyarországon.
Az Ázsiából származó tőkebefektetések állománya sokkal magasabb Magyarországon, mint azt az eddig elérhető adatok alapján gondoltuk, mivel az ázsiai cégek – európai versenytársaiktól eltérően – hajlamosabbak arra, hogy valamilyen közvetítő országon keresztül valósítsák meg magyarországi befektetéseiket"
– állítja a Statisztikai Szemlében megjelent cikkében Sass Magdolna, Gubik Andrea, és Szunomár Ágnes. Az Ázsiai tőkebefektetések Magyarországon – Miért érkeznek gyakran közvetítő országokon keresztül? című tanulmány szerint ebben szerepet játszik a jelentős földrajzi távolság is, de más motivációk is fontosak lehetnek.
A fenti táblázat alapján találunk a „nagybefektető” ázsiai országok esetében közvetlenül az anyaországból érkező befektetéseket (például Samsung, Hanon, Tata, Suzuki, Toyo Seat, Sanoh, Patec). Ugyanakkor szembeötlő, mennyire gyakran iktatnak be az ázsiai befektetők a „befektetési láncba” kedvező adózású vagy szabályozású fejlett országot (Hollandia, Ciprus, Luxemburg), sőt, egyes esetekben adóparadicsomokat (Kajmán-szigetek és Mauritius).
A témáról további részletek itt olvashatók :
Bujkálnak és elkerülik az adófizetést Magyarország újdonsült barátai
