Már szinte közhely, hogy az irodai jóllét a vállalatok versenyképességének záloga, hiszen egy egészséges és hatékony munkatárs aranyat ér a cégeknek. Számos összetevőt említhetünk meg, amely az alkalmazottak kényelmét és komfortérzetét növeli, ezek közül az egyik legfontosabb a levegő. A jó egészségügyi állapot megóvása és az optimális teljesítmény elérése érdekében ugyanis elengedhetetlen a megfelelő szellőztetés biztosítása és a szennyezőanyag források eltávolítása a munkahelyeken. Többek között kimutatták, hogy ha a dolgozók elégedettsége 10%-al javult, az átlagosan 1,5% munkahatékonyság növekedést eredményezett.

A munkaadó szempontjából fontos a gazdaságosságot is figyelembe venni. Kutatások igazolják, hogy a belső terek minőségébe történő befektetések kevesebb mint 2 év alatt megtérülnek, ha figyelembe vesszük, hogy ezáltal a munkavégzés hatékonysága kimutathatóan nő. Az alkalmazottak kevesebb hiányzása, jobb egészségi állapota és megnövekedett koncentrációja egyes cégeknél akár 5%-ot is meghaladó növekedést eredményezhet, amely az ehhez szükséges épületfelújítási vagy üzemeltetési költségekkel összevetve nagyon rövid megtérülési idejű befektetésnek mondható, írja az MN6 Energiaügynökség szakmai tanulmánya.

De mire is kellene odafigyelnünk?

A levegő minőségét befolyásolják az illékony szerves vegyületek (Volatile Organic Compounds  – VOC), amelyek kibocsátásának csökkentése érdekében jelentős előrelépés történt, többek között a LEED és a WELL minősítési rendszerekbe követelményként beépített alacsony VOC tanúsítványoknak köszönhetően. De hogyan is hatnak a VOC-k? Ezek főleg az új termékek esetében szobahőmérsékleten a molekulák lebomlásával vagy a levegő kicserélődésével kipárolognak a különböző anyagokból, és így a légzésen keresztül bejutnak az emberi szervezetbe.

Újabb kihívásként említhetjük meg a félig illékony szerves vegyületeket (Semi-Volatile Organic Compounds  – SVOC) is, amelyek az endokrin szerveket, vagyis az emberi szervezetet károsító anyagok. Ezek ún. fél-illékonysága azt jelenti, hogy adott termékekből – egy igen lassú folyamat során – mikroszkopikus részecskék szabadulnak fel, majd a belső felületekhez, illetve a porszemcsékhez tapadnak hozzá. Az SVOC-k levegő belégzésén felül, ételeken keresztül is bejuthatnak a szervezetbe, illetve a bőrön keresztül is felszívódhatnak. Az épített környezetben még a forrásaik eltávolítása után is hosszú távon képesek fennmaradni, így az emberi kitettség mérése igen nehéz feladat, figyelmeztet az MN6 Energiaügynökség.

Az SVOC-k gyakran megtalálhatók rugalmas vinyl tapétákban és padló burkolatokban, amelyekből felszabadulva hormonális zavarokat, allergiát, és asztmatikus tüneteket okoznak. Továbbá fellelhetők különböző folttaszító anyagokban, mint a teflon vagy a gore-tex. Ezek az anyagok valójában soha nem bomlanak le a környezetben, és rákos megbetegedésekhez is vezethetnek. Hasonlóan SVOC-k találhatóak az égésgátló anyagokban, illetve halogénezett vegyszerekben, amelyeket bútorokban, szőnyegekben, szigetelő anyagokban és egyéb vezetékekben lehet fellelni. Ezek szintén nem bomlanak le, így az emberekben és a környezetben is fellelhetőek.

Ki kell iktatni ezeket!

Mivel ezek az anyagok nehezen mérhetők és kontrollálhatók, ezért a leghatékonyabb mód, ha az épített környezetben történő használatukat megszüntetjük. Szerencsére a LEED és WELL minősítő rendszerek standardjai egyaránt támogatják az ilyen anyagok mellőzését, habár jogilag nem tiltott ezek használata sem, ezért még sok feladat van ez ügyben.

Az irodánk berendezésekor, a felhasználni kívánt burkolatok, bútorok és berendezési tárgyak esetében érdemes ezekre odafigyelni, a termékek tanúsítványait és paramétereit bekérni. A friss levegő megfelelő mennyiségének biztosítása és a szűrőbetétek megfelelő kiválasztása, illetve üzemeltetése pedig a porszennyezettség és a beltéri egyéb ártalmas anyagok jelenlétét csökkenti, hívják fel a figyelmet Pap Tímea és Kovács Emese, az MN6 Energiaügynökség szakértői.

A teljes cikk: www.realista.hu