Nem véletlen a többes szám, ön is jó eséllyel aktív Facebook-felhasználó, az Index olvasóinak többségével és a világon még úgy 2,3 milliárd emberrel együtt.

Az egész őrület épp ma 15 éve, 2004. február 4-én indult, amikor Mark Zuckerberg a Harvard Egyetem egyik kollégiumi szobájából elindította az akkor még Thefacebook nevű oldalát, amin egyetemisták jelölhették be egymást ismerősnek, és oszthattak meg dolgokat a többiekkel. A világhódítás sztoriját innentől mindenki ismeri, ha máshonnan nem, hát a három Oscart nyert 2010-es filmből, meg azóta a napi hírekből és a saját facebookos tapasztalataiból. Ennek ismétlése helyett inkább lépjünk egyet hátra, és nézzük meg, milyen gyökeresen változtatta meg a világot és az életünket a Facebook, szinte észrevétlenül, lépésről lépésre ez alatt a 15 év alatt. Igen, azokét is, akik sosem használták vagy otthagyták, amikor látták, hogy már a szüleik, sőt a nagyszüleik is fenn vannak rajta.

Kezdjünk egy egyszerű kérdéssel: ön szerint jobb lett a világ a Facebooktól, vagy rosszabb?

Most, amikor ezt írom, és valójában még a szavazógépet se kalapáltam össze a kérdéshez, borítékolom, hogy a „rosszabb” válaszok fognak nyerni, méghozzá nagy fölénnyel. A Facebookot ugyanis legalább annyira utáljuk, amennyire az életünk megkerülhetetlen részévé vált. Érdekes jelenség, és talán a cikk végére kiderül az is, hogy mi lehet a magyarázata.

Szóval mit is változtatott meg a Facebook?

Egy: azt, ahogy híreket fogyasztunk

A Facebook az internet legnagyobb forgalomterelő központja és első számú hírfogyasztási felülete. A világtörténelemben soha senkinek nem volt ekkora elérése és ilyen hatalma az emberek informálása terén. Ez már önmagában is aggályos, hát még ha hozzátesszük, hogy felmérések szerint a felhasználók

• 68%-a olvas híreket a Facebookon;
• 59%-a hajlamos arra, hogy olvasás nélkül osszon meg egy-egy cikket;
• 43%-a pedig nem tudja, hogy egy Facebookra linkelt és ott elolvasott cikknek mi volt a valódi forrása.

Ezek a jelenségek egyenesen vezettek a clickbait-újságírás megszületéséhez és az álhírek diadalmenetéhez. Elég volt rácsodálkozni arra, hogy az emberek nem olyasmit szeretnek olvasni, ami igaz, hanem olyasmit, amiről szeretnék, ha igaz lenne, és egy szempillantás alatt egész iparág épült az izgalmas, felháborító, megható vagy bármilyen módon érzelmeket megmozgató hazugságok tömeggyártására. Aztán a következő lépésben, amikor kiborult a fake news bili, jött a következő mesteri húzás: mindent álhírnek lehet bélyegezni, ami nem tetszik, minden további érv nélkül, és függetlenül annak az igazságtartalmától. Trumptól Orbánig egy csomóan valósággal lubickolnak ebben az igazságon túli világban, ahol a tények nem számítanak, csak vélemények léteznek, és mindig annak van igaza, aki hangosabb.

Nem a Facebook tehet arról, hogy ez így alakult, csak eszközt adott hozzá – de nélküle az egész jelenség nem jött volna létre (küzd is ellene a Facebook elkeseredetten, nagy erőkkel, de annál kevesebb eredménnyel).

Kettő: a politikát

2012-ben még álmélkodva figyeltük az elemzéseket arról, hogyan nyerte meg Barack Obama a Facebookon az amerikai elnökválasztást (sőt, kicsit már a 2008-ast is). Aztán jött a brexitkampány, jött Trump és az oroszok, és végül tavaly a hazai választás, amiben testközelből láttuk, mennyire jó terepet ad a közösségi oldal a politikai üzeneteknek és propagandának. Az Oxfordi Egyetem kutatása szerint Magyarországon a facebookos politikai manipulációt egyedül a kormány űzi nagypályás módon, 2015 óta egy egész álhírterjesztő birodalom épült ki erre, ami szoros szimbiózisban működik a hivatalos kormánybarát médiával. De hát ezt nyilván nem kell bemutatni senkinek, ebben élünk (azért néha kiderülnek róla meglepő és piszkos részletek).

Tovább a teljes cikkhez:  Jobb lett a világ a Facebooktól, vagy rosszabb?