Adatbázis-házasság

Hogy ez a mûködtetés miként alakul, az egyelőre nyitott kérdés. Ugyanis a részleteket (szerkezeti felépítés, hatáskör és illetékesség) a törvény a kormány hatáskörébe utalja, hogy rendezze különböző rendeletekben. Annyi biztos, hogy a NAV tevékenységének négy alappillére az adóigazgatás, a vámigazgatás, a bûnügyi tevékenység, illetve az ezeket támogató informatika lesz. Utóbbiról annyit tudni, hogy két intézet kezeli majd a szervezeti nász nyomán létrejövő hatalmas adatbázist: az egyik a számlavezetési és nyilvántartási feladatokat látja el, a másik pedig főként a bûnügyi főigazgatóság adatait tárolja. Ugyanis a NAV tájékozódási lehetőségei most megsokszorozódtak, az adóhatósági részleg most kriminalisztikai adatokhoz is hozzáférhet szükség esetén, a bûnügyi ágazat pedig olyan információkat is megkaphat, amikhez korábban csak az APEH férhetett hozzá, a VP nem.

Minden itt összpontosul

Ami szervezet illeti: a NAV elnökét a területért felelős miniszter (a javaslat a tárcavezetőt nem nevesíti, de az atv.hu információi szerint Pintér Sándor belügy-, vagy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter) javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, munkáltatói jogait pedig a „felügyelő” tárcavezető gyakorolja. Így ő a legfőbb felügyelője a költségvetési, a nyugdíjbiztosítási, az egészségbiztosítási pénzek behajtásának, a költségvetési támogatások helyes vagy hibás felhasználásának, köztartozások behajtásának, a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos állami teendőknek. Illetve a NAV felel az energiaadóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, a regisztrációs adóval kapcsolatos ügyekért is.

Beépül, lehallgat

Hogy ennek a rengeteg feladatnak eleget tudjon tenni, a szervezetnek ismernie kell a magyar valóságot és állnia kell a versenyt a gazdasági bûnözőkkel. (Akik a törvény indoklása szerint információkat vásárolnak, állami szervezetekbe épülnek be, illetve lehallgatnak, és informatikai rendszerekbe törnek be.) Így a törvény felhatalmazza a NAV-ot, hogy titkos információgyûjtést folytasson. Ami a bírói engedélyhez nem kötött tevékenységeket illeti: a szervezet fedett nyomozót mozgósíthat (aki egy nagyobb cél érdekében bûncselekményt is elkövethet), fedőokiratot állíthat ki, illetve fedőintézményt hozhat létre. Megfigyelhet embert, autót, objektumot, és rögzítheti a látottakat és hallottakat. És ha úgy alakul, egy bûncselekmény leleplezése érdekében a NAV a különböző állami nyilvántartásokban fedett adatokat helyezhet el. Illetve legálisan ajánlhatja fel – az ügyész hozzájárulásával – a feljelentés vagy a nyomozás ejtését, ha az informátor egy jelentős bûncselekmény felgöngyölítésben segédkezik.

Megbízhatja a szolgálatokat

Továbbá a NAV, ha két évnél több börtönbüntetéssel sújtandó estet gyanít, akkor az ügyész jóváhagyásával adatokat kérhet az önkormányzati adóhatóságoktól, a postai, hírközlési szolgáltatóktól, a baktitkokat, fizetési titkokat kezelő szervtől. És ha halaszthatatlan jelzéssel teszi mindezt, akkor a kérést ügyészi jóváhagyás nélkül is teljesíteni kell, igaz, közben a NAV-nak az ügyészhez kell fordulnia, és amennyiben az nem bólint rá, a beszerzett adatokat meg kell semmisíteni. Ahhoz viszont már bírói engedély szükségeltetik, ha a NAV telefonok lehallgatását, épületek bekamerázását, levelek felbontását, e-mailek szûrését tartaná kívánatosnak. (Ezeket a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelheti meg.) A bíró pedig 72 órán belül köteles eldönteni, hogy helytálló-e a NAV kérése, vagy sem. Persze ha a bírói igenre való várakozás a bûnüldözés eredményességét veszélyezteti, akkor az illetékes szervek akcióba lendülhetnek, amíg megérkezik a bírói jóváhagyás vagy elutasítás.

Forrás: atv.hu