A Bosnyák utcai piac a zuglói helyi politika közkedvelt témájává vált az elmúlt pár hónapban. Bár régóta köztudott tény az önkormányzati képviselők számára, hogy – a Bosnyák téri piaccsarnok konkurenciájaként is fellépő – utcai kirakodóvásár... ...az Európai Uniós jogszabályoknak nem felel meg, érdekes módon ez most néhány harcos zuglói képviselő figyelmének perifériájára került. Véleményük szerint ugyanis ez az utcai piac az egyik legneuralgikusabb kérdés a választópolgárok problémái közül, amelyet ráadásul jól egybe lehet mosni a városközpont-fejlesztéssel kapcsolatos ugyancsak túlpolitizált kérdésekkel. A valóságban a zuglóiak szerint a Bosnyák piac környéke a legszemetesebb terület, amellyel kapcsolatban a Közterület-felügyelet Vészhelyzeti Információs Központjának és a Kerületőrségnek folyamatos küzdelme van.
Az EU-csatlakozásunk óta az úgynevezett MDF-piac csak a szabályozásnak megfelelő módon üzemelhetne, ám a zuglói önkormányzat újabb haladékokkal toldotta meg a Bosnyák utca területén az árusítást. Mint az a sajtóból is ismertté vált, az önkormányzat már évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy a szombati piacot beszünteti az itt épülő városközpont, és a piaccsarnok modernizálása végett. Az uniós csatlakozás miatt pedig az érvényes jogszabályok szerint amúgy is fel kellene számolni az utcai árusítást.
A kínai piacra hasonlító, zöldség- és egyéb hulladékkupacokkal tarkított „vásár” egyébiránt az itt lakók nyugalmát is évek óta zavarja, mely ellen kezdettől tiltakoztak – mindhiába. Arról nem is beszélve, hogy a Bosnyák téri piac kemény helypénzt fizető őstermelői számára konkurenciát jelent ez a kirakodóvásár. A józan szemlélődő figyelmét nem kerüli el, hogy a távol-keleti ruhákat, vegyi árukat és egyéb – magyar származású mezőgazdasági terménynek még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető – portékákat is bőséggel árusítanak itt.
Az elmúlt évek során a Bornyák téri piaccsarnok felújítására, korszerûsítésére érthetetlen módon az önkormányzat és a piacfelügyelőség nem költött. Emellett most – ugyancsak érthetetlen módon – a Bosnyák téri piac kapcsán a valódi őstermelők és a vásárlók védelme helyett agilis képviselők a Bosnyák utcai konkurens árusokat vették védelmükbe.
A kerületnek az egynapos szombati árusítás – melyet jóindulattal „termelői piacként” emlegetnek némelyek – 140-150 millió forint kiadással járna, miközben a Bosnyák téri piac őstermelői továbbra is fedetlen területen küzdenek a fennmaradásukért a hét 6 napján dolgozva, és kemény fejpénzt fizetnek az árusításért.
Az ügy pikantériája, hogy a vékony pénztárcájú lakosok védelmében a piac problémáját jól egybe lehet mosni a városközpont-fejlesztéssel kapcsolatos ugyancsak túlpolitizált kérdésekkel. Ennek kapcsán a terület ingatlanfejlesztő tulajdonosa már többször is jelezte megegyezési szándékát az önkormányzat felé. A fejlesztő a felmerült kérdésekre úgy reagált, nincs ellenére a piac, sőt örömére szolgálna, ha a piac az ő beruházásaként jönne létre. Úgy tûnik tehát, hogy a szombati piac sorsa teljesen a képviselőtestület kezében van. Érdekes módon, az előbb említett megoldás nem lenne kifizetődő a politikusoknak. Összegezve: így találkozik ma ismét a politika és a „piac-gazdaság”.
Az EU-csatlakozásunk óta az úgynevezett MDF-piac csak a szabályozásnak megfelelő módon üzemelhetne, ám a zuglói önkormányzat újabb haladékokkal toldotta meg a Bosnyák utca területén az árusítást. Mint az a sajtóból is ismertté vált, az önkormányzat már évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy a szombati piacot beszünteti az itt épülő városközpont, és a piaccsarnok modernizálása végett. Az uniós csatlakozás miatt pedig az érvényes jogszabályok szerint amúgy is fel kellene számolni az utcai árusítást.
A kínai piacra hasonlító, zöldség- és egyéb hulladékkupacokkal tarkított „vásár” egyébiránt az itt lakók nyugalmát is évek óta zavarja, mely ellen kezdettől tiltakoztak – mindhiába. Arról nem is beszélve, hogy a Bosnyák téri piac kemény helypénzt fizető őstermelői számára konkurenciát jelent ez a kirakodóvásár. A józan szemlélődő figyelmét nem kerüli el, hogy a távol-keleti ruhákat, vegyi árukat és egyéb – magyar származású mezőgazdasági terménynek még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető – portékákat is bőséggel árusítanak itt.
Az elmúlt évek során a Bornyák téri piaccsarnok felújítására, korszerûsítésére érthetetlen módon az önkormányzat és a piacfelügyelőség nem költött. Emellett most – ugyancsak érthetetlen módon – a Bosnyák téri piac kapcsán a valódi őstermelők és a vásárlók védelme helyett agilis képviselők a Bosnyák utcai konkurens árusokat vették védelmükbe.
A kerületnek az egynapos szombati árusítás – melyet jóindulattal „termelői piacként” emlegetnek némelyek – 140-150 millió forint kiadással járna, miközben a Bosnyák téri piac őstermelői továbbra is fedetlen területen küzdenek a fennmaradásukért a hét 6 napján dolgozva, és kemény fejpénzt fizetnek az árusításért.
Az ügy pikantériája, hogy a vékony pénztárcájú lakosok védelmében a piac problémáját jól egybe lehet mosni a városközpont-fejlesztéssel kapcsolatos ugyancsak túlpolitizált kérdésekkel. Ennek kapcsán a terület ingatlanfejlesztő tulajdonosa már többször is jelezte megegyezési szándékát az önkormányzat felé. A fejlesztő a felmerült kérdésekre úgy reagált, nincs ellenére a piac, sőt örömére szolgálna, ha a piac az ő beruházásaként jönne létre. Úgy tûnik tehát, hogy a szombati piac sorsa teljesen a képviselőtestület kezében van. Érdekes módon, az előbb említett megoldás nem lenne kifizetődő a politikusoknak. Összegezve: így találkozik ma ismét a politika és a „piac-gazdaság”.
...........................................
A hír szerzője: O|G|H
