Lehetőség van úgynevezett rendes eljárásra, amikor egy részvételi szakaszban ellenőrzik, hogy a vállalkozó megfelel-e minden gazdasági és mûszaki kritériumnak, majd ezután következik az ajánlati rész az árak megadásával. A keretmegállapodásoknál, miután meghatározták a feltételeket, több ajánlattevővel kezdenek el tárgyalni és a versenyeztetés után (árak és más feltételek alapján) választják ki a nyertest.

A harmadik és leggyakoribb módszer, amikor a közszolgáltatók előminősítési rendszereket állítanak fel. A feltételeket teljesítő cégek egy listára kerülnek, a pályázatok kiírásánál már csak tőlük kérnek ajánlatot. Ilyen rendszerrel dolgozik a BKV, a Magyar Posta és több áramszolgáltató is.

Papírhegyek kellenek

A BKV-nál például gyakori kritérium, hogy az elmúlt három évben legalább 6 darab referenciát kell felmutatni és meghatározzák azt is, hogy milyen végzettségekkel kell rendelkezni a pályázók munkatársainak (különösen a tanácsadói szerződéseknél). Szinte minden hivatalos szerv előminősítéséhez meg kell adni az erkölcsi papírokat, a cégkivonatokat, a pénzintézeti igazolást, illetve tanúsítani kell, hogy a cégnek nincs köztartozása (bizonyos esetekben ez nem akadály, de meg kell adni a pontos lejáratot és a rendezés körülményeit).

Ha esetleg a feltételekből valamit nem értene a pályázó, írásban vagy faxon lehet felvilágosítást kérni. Általában érkezik is válasz, de csak hetek múlva, a Magyar Posta a hivatalos kiírásainál például 15 napos választ ígér. Nincs ennyi idejük viszont a vállalkozóknak a változások bejelentésére. Ha 5 napon belül nem küldik el a céget érintő változásokat az állami szerveknek, végleg lekerülhetnek a listákról.

 A cikk folytatása a az Üzlet & Siker  oldalán olvasható