Az üzemet úgy tervezték, hogy bármikor felskálázható, bővíthető, ha úgy alakulnak az igények, a debreceni gyárban tehát az eredetileg tervezett évente 150 ezer autónál is jóval többet gyárthatnak majd, de a bővítés egyelőre nem szerepel a tervek között. Az üzem leendő területén jártunk, ahol megmutatták, hol tart most a beruházás, egy kerekasztal beszélgetésen pedig a BMW szakemberei, az üzemfejlesztésért felelős igazgató, Jochen Lorenzen és a BMW debreceni projektigazgatója, Andreas Pfleger beszéltek a beruházásról, a fejlesztések irányáról. Bónusz: egy iX3-as BMW-vel mentünk el az üzemig, így egyszerre láthattuk, mi az elektromos autók jelene, és mi lesz a jövője a BMW-nél.

Debrecenbe kéne menni

2018 júliusában jelentette be a BMW, hogy legújabb üzemét Debrecenben építi majd fel. A német autógyártó egyértelműen európai, azon belül is kelet-európai gyártási helyszínt keresett, előbbi azért volt fontos, mert az elmúlt évtizedekben az amerikai és a kínai gyártást már megerősítették, így a következő lépésben az európai gyártást igyekeztek tovább erősíteni, Kelet-Európára elsősorban azért esett a választás, mert innen a nyugati és a keleti piacait is elláthatja a BMW, de nyilvánvalóan a még mindig relatíve olcsó munkaerő is szerepet játszott a döntésben, és a debreceni üzem építését állami támogatás is segíti (több mint 12,3 milliárd forint, új csomópont az M35-ös autópályán, az oda vezető összekötő út 2x2 sávosra bővítése, konténerterminál villamosított vasúti összeköttetéssel, új távközlési és gázhálózat stb.).

Debrecen mellett szólt a rendkívül jó infrastruktúra, autópálya, vasút, repülőtér is kiszolgálja majd a leendő üzemet, és ahogy a tegnapi kerekasztal beszélgetésen elmondták,

semelyik másik potenciális gyártási helyszínnél nem láttak olyan profi koncepciót, olyan fenntartható város- és régiófejlesztési elképzeléseket, mint Debrecennél.

A gyárépítéséről szóló bejelentést követő hónapokban minden a BMW tervei szerint alakult, aztán jött a koronavírus-járvány, és mindent borított. 2020 tavaszán előbb Kínában, majd a világ más részein bénult meg – más autógyártókhoz hasonlóan - a BMW Groupnál a gyártás és az értékesítés, ezt követően a menedzsment felülvizsgálta a fejlesztési és a beruházási költségeket, és komoly megszorításokról döntött, emiatt lassultak le az építési munkálatok a debreceni gyárnál is.

De, mint ahogy a kerekasztal beszélgetésen megtudtuk, a BMW gyár építése nincsen csúszásban, az építkezés a terveknek megfelelően alakul.

Zajlik a munka

A háttérbeszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor a debreceni gyár tervrajzainál magyarázták el, hogy az építési terület melyik részén állnak majd a gyártáshoz szükséges különböző épületek azon a telken, amely északról dél felé egyébként valamelyest lejt, így az északi és déli része között közel négy méter a magasságkülönbség. Az első ütemben a kommunikációs és a képzési központ, valamint a parkolók készülnek el.

Ezt követi a festő-, a karosszéria- és az összeszerelő üzem felépítése, utóbbi a központi ügyviteli iroda közelében helyezkedik el, ez pedig lehetővé teszi, hogy a minőség és a teljesítmény kiértékelésére szolgáló rendszeres napi meetingeket az elkészült járművek közelében lehessen megtartani. Az üzemépületek mellett egy több száz méter hosszú tesztpálya is épül.

Mint ahogy azt a helyszínen is láthattuk, jelenleg jellemzően a földfelszín alatti infrastruktúra, előkészítése, építése zajlik, a víz- és elektromos áram hálózat, a szennyvíz, valamint az optikai kábel kiépítéséhez szükséges csatornák, betonelemek elhelyezése zajlik, és épül a központi épületek előtti, több mint ezer autó befogadására alkalmas parkoló építése is.

Jelenleg közel 250-en dolgoznak az építkezésen, de amikor felpörög az épületek kivitelezése, akkor közel 4000 munkás dolgozik majd a BMW-gyár építésén.

Az építkezés jövő év elején érhet a mostaninál jóval látványosabb fázisba, ugyanis 2022 elején kezdik meg az épületek elkészítését, az adminisztrációs és a kommunikációs központ 2023 második felére készülhet el.

Most egyébként hivatalosan 21 főt foglalkoztatnak a BMW debreceni gyára, többek között munkahelyi egészségvédelem és pénzügy területen, a következő hónapokban pedig elsősorban az építkezéshez és az adminisztratív folyamatokhoz keresnek dolgozókat. Mivel a gyártás előre láthatólag 2025-ben kezdődik, egyelőre túl korai lenne például összeszerelő munkások vagy karbantartók toborzása. Jelentkezni a BMW-hez a vállalat honlapján keresztül lehet.

Nemzetközi vállalatként a BMW-nél az angol a közös kommunikáció alapja, ami elsősorban a fehérgalléros munkavállalókkal szemben elvárt, de mint ahogy azt a kerekasztal beszélgetésen elmondták, például a gyártósoron dolgozókkal szemben nem elvárás, hogy angolul vagy akár németül beszéljenek, de a nyelvtudás mindenképpen előny.

iX3

A debreceni gyárhoz a BMW vecsési központjából egy iX3-assal mentünk el, és mivel visszafelé egy dugó elkerülése miatt hosszabb országúti kitérőt kellett tennünk, autópályán és vidéki utakon is kipróbálhattuk az autót. Az iX3 gyakorlatilag egy elektromos X3, használati értékben nem sokban különbözik a belsőégésű motoros változattól, kívül-belül egy – néhány díszítő és aerodinamikai elemtől eltekintve – hagyományos BMW-t kapunk, kényelmes és tágas beltérrel, jó minőségű anyagokkal, remek zajszigeteléssel stb. De nyilván mindenkit az érdekel, hogy mekkora a valós hatótávja? Nekünk autópályán, tempomatos 130-cal, klímával 27 kWh volt a fogyasztás, ezzel és a 74 kWh nettó akkukapacitással számolva 280 kilométeres autópályás hatótáv jön ki. Vidéki utakon (főúton és falvakon átkelve) jóval barátibb, 16 kWh lett a fogyasztás, azzal a hatótáv 463 kilométer. Az iX3 indulóára 23,5 millió forint, ami nagyjából megfelel egy hasonló teljesítményű és felszereltségű X3 30d árának, vagyis ebben nincs nagy különbség. Bár teljes értékű családi autó az iX3, egy X3-hoz képest azonban kompromisszumot mégis kell kötni, és nem csak a hatótávban, hanem a végsebességben is, ez ugyanis itt 180-ra van lekorlátozva.

Maradtak a tervek

A debreceni üzem kapcsán a vállalatcsoport már több sarokszámot is kommunikált, ezek gyakorlatilag továbbra is érvényben vannak, ezeket is ismertették a háttérbeszélgetésen:

• az üzemi építési költsége közel egymilliárd euró,
• az állam 12 milliárd forint támogatást nyújt a projekthez (ezen felül többek között komoly infrastruktúra-fejlesztés is zajlik)
• az eredeti tervekben szereplő, évente 150 ezer autó gyártására alkalmas kapacitást hoznak létre,
• a gyártás felfutásakor akár több mint ezren dolgozhatnak az üzemben.

Neue Klasse

A BMW debreceni gyára azért is nagyon fontos a cégcsoportnak, mert itt debütál majd várhatóan 2025-ben az az új platform, amelyen számtalan elektromos modellt gyártanak majd. A BMW egyszerűen csak a világ legzöldebb autójáról beszél, egy olyan projektről, amelynek a Neue Klasse nevet adták. Első ránézésre ez simán lehetne egy fricska a stuttgarti konkurenciának, a Klasséról a Mercedes C-, E-, S-, G- stb. osztálya jut eszünkbe, pedig ezzel a kifejezéssel a BMW csak a tradícióira utal vissza, ugyanis a Neue Klasse elnevezést először az 1962-től bevezetett 1500-as, 1600-as, 1800-as és 2000-es limuzinokra használták, amelyek az akkor veszteséges autógyártót nyereségessé tették. Az új Neue Klasséval a cél az, hogy hasonlóan nagy eredményeket hozzon a bajor gyártónál az elektromos modellek, a digitalizáció és az autonóm vezetés területén.

A debreceni üzemet kifejezetten az elektromos BMW csoportos autók harmadik generációjának gyártására tervezték. Az első generációba az i3 és az i8 tartozott, a második generációba az elektromos MINI, az iX3, az iX és az i4, és

2025-től Magyarországon kezdhetik meg gyártani a harmadik generáció autóit.

Hogy pontosan miket, azt egyelőre nem árulták el, arra a kérdésünkre, hogy ha konkrét modell nem nevezhető meg, akkor legalább az, hogy milyen típus, kompakt autók, crossoverek, SUV-k vagy szedánok, sejtelmesen csak annyit mondtak, hogy a gyártósor és a platform rugalmas, ezen számtalan új modell elkészíthető.

Jöhet a debreceni BMW gyár 2.0?

Egy ideje már lehet arról hallani, hogy a BMW már megkezdte a debreceni üzem bővítésének előkészítését. Természetesen erre is rákérdeztünk, a válasz pedig az volt, hogy amennyiben a BMW nagy keresletet tapasztal az autói iránt, akkor az üzem bővíthető az igényeknek megfelelően. Ez a gyár tervrajzain is jól látható, ugyanis az egyes egységek, a festő-, karosszéria és az összeszerelő üzem mellett is jelentős területeket hagytak szabadon bővítési céllal, így nem szükséges egy komplett második üzemet felépíteni, elég csak a meglévő operációt felskálázni.

Gyakorlatilag arra is van lehetőség, hogy az évi 150 ezres kapacitást a duplájára, akár 300 ezerre növeljék. Ez pedig rugalmasabb és jóval gyorsabb reagálást tesz lehetővé a kereslet alakulására.

A tervrajzokon az esetleges bővítésre kijelölt területeken felül meglehetősen nagy, egyéb üres területek is látszottak, amiről sejtelmesen csak annyit mondtak a BMW szakemberei, hogy azok a jövő számára vannak fenntartva. Kicsit részletesebben kifejtve úgy szól a válasz, hogy nagyon sokat tanultak a müncheni BMW-gyár elhelyezkedésével kapcsolatos problémákból, ott ugyanis a város gyakorlatilag körbe nőtte az üzemet, így a gyártás bővítésének lehetőségei korlátozottak.

A debreceni helyszín kiválasztásakor fontos volt, hogy az építési területet keletről autópálya, északról pedig vasút határolja, így nem kell attól tartani, hogy a város - Münchenhez hasonlóan - az üzem köré nő, hiszen a városok a terjeszkedésük során jellemzően nem ugranak át autópályákat, fontos vasúti útvonalakat.

És, hogy lesz-e a járványhelyzet miatt csúszás az üzem építésében? Ezt egyelőre még a BMW szakemberei sem tudják, de azt állítják, hogy sokat tanultak az elmúlt 12-15 hónap történésiből, így továbbra is óvatosak, mindenki reméli, hogy a negyedik hullám nem okoz a korábbihoz hasonló leállást, a megvalósított megelőző intézkedésekkel mindent megtesznek azért, hogy ne legyen csúszás az építkezésben.

| Forrás: portfolio.hu