Arra a kérdésre, hogy kiket viselt meg jobban a járvány, a nagy szállodákat vagy a kis családi panziókat, Hegedűs Attila, a BDO Magyarország ügyvezető igazgatója azt válaszolta, hogy egyes kisebb szálláshelyek teljesen a padlóra kerültek, és bezártak, de a nagyobb szállodák tulajdonosai sem mosolyogtak őszintén.
Az igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy szeptember után, a moratórium lejártával, komoly gonddal nézhetnek szembe egyes szálláshely-tulajdonosok:
Azt se felejtsük el, hogy szeptemberig még tart a hiteltörlesztési moratórium, de aztán rászakad a tulajdonosokra a törlesztési kötelezettség. Hát, azért ősszel lehetnek csúnya meglepetések.
Azon tulajdonosoknak, akik nem tudtak az elmúlt hónapokban elegendő bevételt realizálni - miután körülbelül egy évig kénytelenek voltak bezárni-, komoly gondot okozhat a törlesztőrészletek ismételt fizetése. Bár mérettől függetlenül, az ingatlanra felvett hitel fizetése a nagyobb szállodákat és a kisebb, akár pár fős szálláshelyeket is érintheti, mégis a legnagyobb szállodák tulajdonosai 30-50 évre is terveznek egyes esetekben, amibe Hegedűs Attila egy korábbi nyilatkozata szerint, „belefér” 2-3 krízishelyzet. A szakértő korábban azt is elmondta, hogy ha egy professzionálisan üzemeltetett szállodánál havonta 7-10 millió forintot beleraktak az üzemeltetésbe valamint a bérekbe, és árbevétel nélkül ráköltöttek nagyjából 100 millió forintot, az még nem az a fájdalomhatár, ahol eladják a befektetést. A nagyobb szállodák ugyanis milliárdos értékűek, ezért ilyen összegekért is cserélnek gazdát.
A kis- és közepes méretű, 20-30-50 szobával rendelkező szállásadóknál lehetnek problémák, náluk elindulhat egy eladási hullám, de ez viszont tipikusan nem a nagybefektetők terepe.
I Forrás: portfolio.hu