Osskó Judit építész, az egykori, Unokáink is látni fogják című televíziós műsor szerkesztője férjével, Tokár György építésszel közösen építészeti díjat alapított, amelynek neve kettőjük vezetéknevének összekapcsolásával jött létre. Az OSSKÁR-díjjal a házaspár azokat a Magyarország területén megépült, 2017. január 1-je után átadott épületeket kívánta díjazni, amelyek szervesen illeszkednek a település, a táj szelleméhez, rendezik és nem zaklatják tovább a meglévő természeti és épített környezetet.
Olyan kiemelkedő színvonalú műveket szeretnénk díjazni, amelyekben a vezető szerepet a humánum, a harmónia és a minőség képviseli. A beküldött épületeket, együtteseket ezért tágabb környezetükkel együtt kívánjuk értékelni, hiszen a díj odaítélésének legfontosabb szempontja, hogy az új létesítmény szerves része legyen az adott település táji és épített környezetének. Minden díj annyit ér, amennyit a díjazott művek minősége és általános elfogadottsága visszaigazol. A látvány – s benne az építészet is – köztulajdon, és így üdvös volna, ha az olyan tradicionális értékek, mint a harmónia, az arányosság és a szépség ismét polgárjogot nyernének korunk szikárabb építőművészetében is.
A pályázatra tavaly szeptemberig 31 pályamű érkezett be, a díjazottakat 7 tagú, elismert építészekből álló bírálóbizottság választotta ki. A grémium három pályaművet díjazott, s mindegyiket az első helyre rangsorolta.
Elismerésben részesült a wekerletelepi Kispiac. A Füzes András és Tóth Péter építészek jegyezte épületnél a zsűri kiemelte, hogy a tervezők jól használták fel a környezeti kötöttségeket, a műemlékvédelem alatt álló kertvárosi telep formarendjével szellemi azonosságot vállaltak, magas szinten folytatták, de nem másolták le Kós Károly és hasonló organikus szellemben alkotó kortársai munkáit. A piac tömegalakítása puritán, de mégis rafinált, a nagycsarnok kiemelkedik az egyszerű nyeregtetős tetőformából, a látványnak ritmust adó három keresztcsűr jelöli ki a belső nagyterem helyét.
Szintén díjazták a kőbányai Ügyfélszolgálati Központ tervezőit is. A XX. század nem bánt kesztyűs kézzel a X. kerülettel. A Szent László tér sarkán és az Állomás utcában mégis megmaradt egy igényes, századfordulós, eklektikus stílusú épületekből álló utcakép. Ennek megőrzése és folytatása, harmonikus együttműködésüknek megteremtése jelentette a tervezés lényegét. A létrejött épület a zsűri szerint tiszteli az öröklött értéket, de távol áll tőle stiláris elemeinek és anyaghasználatának az idézése. A Lukács István, Vikár András, Gál Árpád, Mangel János, Kákóczki Norbert építészek tervezte homlokzat arányaival, előregyártott, pengeszerű betonelemeinek ritmusával meggyőzően illeszkedik a századfordulós épületsorba.
Elismerésben részesült a Varga Csaba tervezte, mádi J. V. borászata is. Ennek az épületegyüttesnek az egyedi jellegét az adja, hogy a magyar falvakban ma is létező hagyományos, ún. soros beépítés megújulásához máshol is értelmezhető módszert és megoldást adott, kihasználta így az ebből adódó lehetőségeket. A beépítés jól illeszkedik a hosszú telek adottságaihoz, a falusi épület változatos, ritmikus és festői lett, méltó a Tokaj-hegyalja építészeti örökségéhez. Az előtérben álló gépkocsitároló mint „pajta” tömege az utcaképben is fontos szerepet tölt be. A pályamű fontos szempontokat ad a történetileg kialakult és megmaradt, falusi jellegű telekviszonyok mai értelmezéséhez, illetve új funkciókkal történő beépítéséhez.
Különdíjban részesült a budai Várban replikaként visszaépített Lovarda, a Stöckl-lépcső és Főőrség épülete is. Osskó Judit itt leginkább Potzner Ferenc munkásságát emelte ki, aki szerinte méltón nyúlt hozzá Hauszmann Alajos munkásságához.
I Forrás: index.hu
