Peter Altmaier (CDU) német gazdasági és energetikai miniszter egy, a ZDF-nek a közelmúltban adott interjúban annak a reményének adott hangot, hogy – mint fogalmazott – „legkésőbb húsvétra sikerül végérvényesen megtörni a járványhullámot és lehetségessé válik a nyitás”. A miniszteri bejelentés mérsékelt bizakodást kölcsönzött a „lockdown” által különösen súlyosan érintett német kiállítás- és vásárrendezők, valamint a velük szorosan együttműködő szállodák, éttermek és – nem utolsósorban – a rendezvényeik megvalósításában közvetlenül részt vállaló szolgáltatók körében.
A vásárszervezők és –rendezők a pandémia nagy vesztesei
A Német Kiállítás- és Vásárrendezők Szövetsége (AUMA) által nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint – miután a tervezett rendezvények csupán egy töredékét tudták megtartani, számottevő részét pedig teljesen törölték – az ágazat tavalyi forgalma nem volt több 1,2 milliárd eurónál, ami az egy évvel korábbi kevesebb, mint egyharmada. A német vásárvárosokban (Hannover, Frankfurt, Köln, Düsseldorf, München, Berlin, Nürnberg, Essen, stb.) a múlt évre tervezett 355 nemzetközi, nemzeti és regionális vásárból mindössze 114-et tudtak megtartani és az ott megjelent 4,3 millió látogató a 2020-ra tervezett rendezvényeket megelőző, azonos profilú vásárokon megjelent 15,6 millió látogató alig több mint egy negyede. Hasonló mértékben változott, azaz csökkent a részt vevő kiállítók száma és az általuk igénybe vett kiállítási terület nagysága is.
A vásár- és kiállítás-rendezőknek a német gazdaságban elfoglalt helyét jól mutatja az Ifo azon számítása, mely szerint a német kiállítások és vásárok évi 28 milliárd euróval járulnak hozzá a német GDP-hez, (ami a múlt évben a nagyszámú rendezvény elmaradása folytán 6 milliárdra mérséklődött), s hogy ágazat közvetlen vagy közvetett módon összességében 230 ezer fő foglalkoztatásáról gondoskodik. A nagy vásártársaságok gazdálkodása tavaly teljesen a padlóra került, ám rajtuk kívül a vásártársaságok tevékenységét kiegészítő szolgáltatók, azaz szállodák és éttermek, logisztikai cégek, szállítmányozók és kiállítás-építők, s persze a légitársaságok, valamint a teher- és személyszállítók is nagyon megérzik a válságot. Jörn Holtmeier, az AUMA ügyvezető igazgatója a Die Welt c. napilap által idézett nyilatkozata szerint „ha ez a fejlődés 2021-ben a múlt évit csak megközelítő mértékben folytatódik, több mint 100 ezer munkahely kerül veszélybe”.
Az új helyzet eltérő módon érinti az egyes vásár- és kiállítás-rendezőket. A nagy vásártársaságok általában az adott város és/vagy szövetségi tartomány tulajdonában állnak, s azok az adott vásártársaság működőképességének megőrzése érdekében készek a tevékenységük kényszerű visszafogottságából adódó veszteségek megtérítésére; ugyanakkor a magántulajdonban lévő, gyakran közvetlenül a cégtulajdonos által irányított vásárrendezőknek aligha áll rendelkezésre az adott tartomány vagy város részéről nyújtandó segítség, s könnyen kiszorulhatnak a piacról.
Profilszűkítés, halasztás, teljes törlés
Ahogy a koronavírus-járvány megjelent, a német vásár- és kiállítás-rendezők úgy kényszerültek, s kényszerülnek ma is az eredetileg meghirdetett programjuk szűkítésére:
- egyes vásárok csak digitális formában kerültek/kerülnek megrendezésre, (mint a tavaly novemberi düsseldorfi Medica, a Berlinben hagyományosan január közepén megrendezett Nemzetközi Zöld Hét és a március elején megtartott Nemzetközi Turisztikai Börze, továbbá a márciusi frankfurti ISH és az áprilisi hannoveri ipari vásár),
- másokat elhalasztanak, megkísérelve azok megmentését, (mint a tavaly júniusról idén júniusra halasztott stuttgarti CastForge öntészeti és Moulding Expo szerszámipari vásár, a tavaly októberről júniusra eltolt düsseldorfi glasstec, a februárról május végére eltolt berlini Fruit Logistica, az ugyancsak február végéről a jövő márciusra elhalasztott lipcsei beszállítói vásár és az áprilisról őszre áthelyezett Art Cologne kölni művészeti kiállítás),
- s nagy számban vannak olyanok is, amelyeket – olykor egy-egy halasztást is „beiktatva” – végül teljesen törölnek a vásárnaptárból, (mint a düsseldorfi wire és Tube, a Metav és az interpack, továbbá a frankfurti Light+Building és a múlt év után az idén tavasszal is elmaradó lipcsei könyvvásár).
Az AUMA adatai szerint eredetileg 380 nemzetközi, nemzeti vagy regionális jelentőségű rendezvény szerepelt az idei németországi vásárnaptárban, s ezek közül január végéig 110-et teljesen lemondtak vagy 2022-re halasztottak, (megjegyezve, hogy ez a szám napról napra változik, azaz emelkedik). Mivel a vásárokkal kapcsolatos előkészületek mind azok rendezői, mind a résztvevők, mind pedig a látogatók szempontjából előre kiszámítható keretfeltételeket követelnek, az eredeti vásárnaptárhoz történő visszatérés a válság elmúlását és a korlátozások enyhítését követően csak egy bizonyos idő elteltével, fokozatosan teljesíthető.
A személyes találkozások nem pótolhatók
A vásárok és kiállítások a német és tágabb értelemben a nemzetközi gazdaság szilárd alkotóelemei. A vállalkozói szervezetek szerint mindenek előtt a közép- és kisvállalatok hiányolják termékeik és szolgáltatásaik bemutatásának, illetve a régi üzleti partnerekkel létrejött kapcsolatok ápolása és új kapcsolatok kiépítésének lehetőségét.
A vásárok és kiállítások hiányát az exportőrök különösen megérzik, mivel a német export mintegy ötödét a vásári részvételek indukálják. A negatív tapasztalatokat egy, a gép- és berendezésgyártók és a villamosipari és elektronikai vállalatok szakmai szövetsége, azaz a VDMA és a ZVEI által közösen készített felmérés eredményei is alátámasztják. A felmérésben részt vevő 427 cég közül mindössze 21 százalék válaszolta azt, hogy a digitális formában megtartott rendezvények tartósan komoly alternatívát jelentenek a hagyományos formában megrendezett vásárokkal szemben; miközben jóval magasabb volt a vásári részvételből adódó üzleti sikerekre apellálók aránya.
A vállalati válaszok mögött az a tapasztalat húzódik, hogy a fizikai formában megrendezett vásárokból adódó eredmények egyértelműen jobbak, mint a csak digitális formában megtartott rendezvényeké, mondta Oliver Frese, a kölni vásártársaság Hannoverből alig pár éve átköltözött igazgatója. Kétségtelen, sokan még nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal az online formában megtartott vásárokról, ugyanakkor vannak olyan ágazatok, mint az édesipar, melyek termékei esetében különösen nehéz lenne az adott áru digitális formában történő megismertetése és elfogadtatása.
A február elején megrendezett müncheni Ispo nemzetközi sportáru-kiállítás a Handelsblatt üzleti-pénzügyi napilap által idézett tapasztalatai megerősítik a kényszerűvé vált átállás nehézségeit: a legutóbbi, hagyományos formában megtartott vásáron 2.926 kiállító mutatta be termékeit, míg az idei online formában rendezett kiállításon mindössze 545-en tették ugyanezt.
Tágabb kitekintésben: a müncheni vásártársaság Klaus Dittrich ügyvezető igazgató a Handelsblatt által idézett nyilatkozata szerint 480 millió eurós rekordforgalmat ért el, ami a múlt évben 165 millió euróra esett vissza. Még nagyobb a visszaesés a kölni vásártársaság esetében, ahol a 2019-ben 400 millió eurós forgalom után tavaly csak 95 millió eurós forgalmat értek el, a hannoveri vásártársaságnak pedig a múlt évben nagyobb volt a vesztesége, mint - a kölnivel történetesen megegyező nagyságú -, 95 millió eurós teljes éves forgalma.
A hibrid megoldás jelenti a kiutat?
A koronavírus-járvány okozta helyzetben beigazolódni látszik az az Oliver Frese által megfogalmazott vélemény, mely szerint „a négyzetméterek egyszerű eladásával a jövőben nem lehet mit kezdeni”. A digitális vásárokból ugyanakkor a hagyományos vásárokkal realizált eredmény csak egy része (töredéke – J. I.), egy, az AUMA által készített felmérés szerint annak csupán mintegy negyede érhető el. Ez idő szerint úgy tűnik, ágazatonként eltérő hangsúllyal a hibrid rendszer, azaz a hagyományos módon megtartott vásárok és a digitális megoldások együttes, (egyes esetekben időben nem is feltétlenül egybe eső) alkalmazása válik meghatározóvá.
Az Európai Bizottság a 2020 márciusa és decembere között felmerült veszteségeik pótlására a közelmúltban egy 642 millió eurós mentőcsomagot engedélyezett a német vásár- és kongresszus-szervezők részére. Ebből a támogatásból azonban csak azon rendezvények szervezői részesülhetnek, amelyeket a hatóságok tiltottak be, azokra ugyanis nem vonatkozik, akik maguk mondtak le egy-egy rendezvényt, mert előre látták, hogy nem lesz sem elég kiállító, sem elég látogató.
(Forrás: www.gyartastrend.hu)
