Az élelmiszer kiskereskedelmi piacot a magyar vállalkozásoknak kell uralniuk, a külföldi láncok erejét pedig meg kell törni - idézi fel a lap Lázár János egykori csúcsminiszter, miniszterelnöki megbízott és sportszövetségi vezető egy konferencián tett kijelentését. A politikus szerint a magyar agrárium szereplőit segíthetné, ha a Tesco, Spar, Lidl vagy más külföldi láncok helyét egy magyar szereplő venne át, miközben kérdéses, hogy egyáltalán van erre alkalmas magyar szereplő a piacon.

A kormány már párszor beleállt a külföldi láncokba: korábban bevezették a vasárnapi zárvatartást, a plázastoppot, valamint idén újra különadóval sújtották a szereplőket. A májustól hatályba lépett jogszabály alapján a 24.hu számításai szerint a Tesco egy évre vetítve nagyjából 13 milliárdot fizethet majd, a Spar 11-et, a Lidl 9-et, és összességében nem az előzetesen számolt 36, hanem majd' 47 milliárd bevétele keletkezhet a költségvetésnek csak a tíz legnagyobb nettó árbevételű élelmiszerlánc befizetéseiből.

A hazai kiskereskedelmi piac majd' 2 000 milliárd forintot tesz ki, ami olyan nagy összeg, hogy csak a fentieknél nagyobb kormányzati beavatkozással lehetne átvenni a helyüket, ráadásul az érintett szereplők nem is csak Magyarországban, hanem régiós szinten figyelik a tevékenységüket. Dávid Ferenc közgazdász szerint Magyarországon olyan méretű kereskedelmi lánc, amely forgalmával felveszi a versenyt ezekkel a nagy bolthálózatokkal, talán egy ha van. Ám kétséges, hogy rendelkezne akkora többletforrással, ami lehetővé tenne egy ilyen méretű tranzakciót.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy véli, hogy az is nehezíti a helyzetet, hogy a láncok sok ingatlanfejlesztést hajtottak végre az elmúlt években, a több ezer négyzetméteres alapterületű létesítményeknek nehéz gazdaságosan új funkciót találni, a fenntartásuk drága, az pedig kétséges, hogy van olyan hazai vállalkozás, amelyeik képes lenne akár egy, vagy több ilyen ingalant hasznosítani. Ráadásul ezektől veszteséggel nem szabadulnának az érintett cégek. De ködszurkálásnak tartja, hogy ezeket a hatásokat vizsgálják, amíg Lázár János szavai mögött egyelőre nem látszódnak konkrét lépések.

A lázári terv megvalósításának következménye a verseny kiiktatása lenne, ami pedig törvényszerűen maga után húzná az árak emelkedését. Annál is inkább, mert jelenleg a magyar láncok gyengébb hatékonysága, logisztikai rendszere, korszerűtlenebb technológiája, a szűkebb beszállítói kör miatt gyakran drágábbak a külföldi láncoknál - jegyezte meg Dávid Ferenc közgazdász a lapnak, aki szerint a hazai termelők sem járnának jól a lépéssel.

"Lázár Jánosnak azok az elképzelései, hogy legyen 80 százalékban magyar tulajdonú az élelmiszer kiskereskedelem, az élelmiszer-feldolgozás és így tovább, bornírt, demagóg politikai szövegek, amelyeknek semmi közük a gazdasági élethez" - mondta a Népszavának Raskó György, agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó. Szerinte ezek a javaslatok teljesen irracionálisak, ráadásul a magyar élelmiszerláncok jelentős támogatást kaptak a kormánytól az elmúlt időszakban, de nem tudták érdemben javítani a piaci pozíciójukat. Ennek oka, hogy versenyképtelenek a külföldi láncokkal szemben. Ha pedig mégis megvalósulna Lázár javaslata, akkor a fogyasztók drágábban vásárolhatnák meg az élelmiszereket.

(Forrás: www.napi.hu)