Ráadásul a bojkottban résztvevő cégek között nem csak kkv-k vannak, hanem számos óriáscég is. A legnagyobb visszhangot talán a Facebookon legtöbbet költő Disney lépése kapta, de rajtuk kívül olyan nagy, top20-as hirdetőnek számító vállalkozások is bojkottálják a közösségi médiát, mint az Unilever, a Starbucks és a Coca-Cola.

Megérzi a Facebook a bojkottot

Több vállalat számára egyébként nem ez az első alkalom, amikor a hirdetések visszavonásával próbálnak egy nagy internetes vállalatra hatni. 2017-ben a L'Oreal, a Coca-Cola, a Microsoft és több más nagyvállalat állította le kampányait a YouTube-on, mert a videómegosztón szélsőséges tartalmak mellett is megjelentek hirdetések. Számos marketinges szakember kommentálta egyébként a nagyvállalatok lépését korábban hasonló érvekkel. Szerintük a bojkott az etikus magatartás mellett, amelyet a legfontosabb fogyasztóik – akik főként nagyvárosi, jellemzően fiatalabb vagy középkorú emberek – számonkérnek, legalább annyira szól arról, hogy a Facebook nem tudja számukra garantálni, hogy a hirdetéseik ne jelenhessenek meg valótlanságot állító vagy gyűlöletkeltő posztok mellett.

Vannak persze, akik szerint a "Black lives matter" mozgalom és általában a közhangulat elég paprikás ahhoz, hogy a vállalatokat a fogyasztók rá tudják kényszeríteni a változásokra. Az biztos, hogy a Facebook megérzi a hirdetési kampányok szüneteltetését, hiszen a napokban publikált második negyedéves eredmények kapcsán megjegyezte: a következő három hónapos időszak eredményeire hatással lesz ez az akció. A közösségi médiás vállalat egyébként a kezdeti, kicsit fölényes reakciók után szemmel láthatólag legalább kommunikációs szinten elkezdte komolyan venni ezt a fenyegetést. Más kérdés, hogy eddig – sokak szerint – inkább csak látszatintézkedések születtek.

A Facebook egyébként folyamatosan arról beszél, hogy nagyon komoly erőfeszítéseket tesz az erőszakos és gyűlöletkeltő tartalom szűrésére. Elmondásuk szerint mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszik, ami megtalálja a gyűlöletbeszéd közel 90 százalékát, még mielőtt azt bárki jelentené. Emellett a Facebookon és az Instagramon is folyamatosan tiltanak ki olyan szervezeteket, amelyek erőszakos és rasszista célok mentén alakultak.

Az egyik nagy hirdető szerint még keményebbnek kellene lenniük

Az ügy kapcsán érdekes nyilatkozatot tett a Pernod Ricard észak-amerikai vezetője, aki szerint nem elég, amit most csinálnak. Azt hangsúlyozta, a vállalatoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy megőrizzék azokat a platformokat, amelyekre pénzt költenek, és ha hatékonyan és közösen lépnek fel, akkor elérhető lehet az átláthatóság. Ann Mukherjee jelezte, hogy vállalatuk, a Pernod Ricard egy sor alkalmazást fejlesztett ki a fogyasztók számára, amelyek révén online gyűlöletbeszédet jelenthetnek, és az a szándékuk, hogy együttműködnek más vállalkozásokkal az ilyen tartalmak kezelése érdekében.

Úgy látja, az emberek most azt akarják, hogy a vállalatok állást foglaljanak a fontos társadalmi kérdésekben. Szerinte túljutottunk azokon az időkön, amikor a fogyasztók csak megvesznek egy márkát és annak termékeit. Ma már ezt egyre inkább csak akkor fogják megtenni, ha megértik a márka értékeit, és látják, mi az, ami mellett kiállnak és ami ellen fellépnek. Hasonló a helyzet a munkavállalókkal is: a legjobb embereket azok a vállalatok tudják felvenni és megtartani, amelyek kiállnak az emberek számára fontos ügyek mellett.

Üzletileg is fontos, ha kiállnak egy ügy mellett

Jelzésértékű egyébként, hogy a társadalmi ügyek mennyire fontos a Pernod Ricard számára, amely szeszes italok gyártásával foglalkozik. Ez a tevékenység pedig ma már nem fér bele az etikai szempontból "külön kasztnak számító" ESG (Environmental, Social, Governance) szemléletbe, így vélhetőleg a kommunikációjukkal próbálják elérni, hogy a közösségért kiálló vállalatnak tekintsék őket. Kicsit hasonló a helyzet egyébként a Facebook elleni bojkott egyik fontos vállalatával, a Unileverrel is. Ők rendszeresen publikálják a fenntarthatósági megállapításaikat, amelyekből kiderül, hogy üzletileg is megéri nekik az ilyen típusú magatartás. Azok a brandjeik ugyanis, amelyeket a fogyasztók etikusnak és fenntarthatónak tartanak, 50 százalékkal nagyobb bővülést tudnak elérni, mint azok a márkáik, amelyekről nem alakult ki ilyen kép.

Ugyanebbe a logikába illeszkedett egyébként az elmúlt évek egyik legellentmondásosabbnak tartott kampánya. Két évvel ezelőtti kampányához a Nike egy megosztó személyiséget, az amerikai focista Colin Kaepernicket (képünkön) választotta elsőszámú reklámarcának. Aki nem ismerné, Kaepernickről azt érdemes tudni, hogy ő indította el az NFL játékosok között azt a mozgalmat, amely során az amerikai himnusz alatt térdelve tiltakoznak a színes bőrűeket ért erőszak miatt. Ez akkor nagyon kivágta a biztosítékot Donald Trump amerikai elnöknél, de a csapatok idős fehér tulajdonosai sem örültek az akciónak, így a korábban Super Bowl döntőt játszó irányító nagyon gyorsan kikerült a ligából.

Akkor a Nike nem brahiból, hanem a kockázatokat alaposan mérlegelve lépett. A vállalat ugyanis csak látszólag kockáztatott nagyot, valójában nem. Ezt támasztja alá például, hogy a Nike globális bevételeinek csak a 40 százaléka származik az USA-ból, a nemzetközi piacon így eleve sokkal kisebb hatása volt annak, ki az aktuális reklámarc. Az amerikai bevételeik jelentős aránya pedig nagyvárosokhoz kötődik, ahol jóval nagyobb arányban élnek az átlagnál liberálisabb gondolkodású, elfogadóbb fogyasztók, akik vevők voltak a kampányra.

(Forrás: www.privatbankar.hu)