A tavalyi év első felében még csökkent az Ecostat Ingatlanbarométerének értéke, az utolsó két negyedévben azonban már emelkedés volt megfigyelhető, ami azt jelzi, hogy további csökkenést már nem várnak a piaci szereplők, inkább stagnálhat a szektor.Még nem várható tartós fellendülés
"Természetesen a két legutóbbi negyedéves növekedés nem feltétlenül az ingatlanpiac fellendülését és tartós növekedését jelenti, inkább azt mutatja, hogy további csökkenést már nem vár a piac, az ingatlanpiac résztvevői inkább a stagnálást valószínûsítik" - olvasható az Ecostat elemzésében.
A több mint egy évig tartó mélyrepülést vizsgálva az ingatlanpiac legnagyobb vesztesei az ingatlanberuházó vállalkozások és az önkormányzatok voltak, az előbbieknek 8,6, az utóbbiaknak 7,8 százalékkal esett a konjunktúra indexük. Kisebb piacvesztést szenvedtek el az ingatlan-forgalmazók (-2,4 százalék) és a vállalatok (-1,1 százalék). A lakosság a 2008. év utolsó negyedévében már jelentős mértékû keresletcsökkenést jelzett, s a jövőben sem várható ettől a csoporttól erősödő vásárlási kedv az ingatlanpiacon.
A 2009. negyedik negyedévi Ingatlanbarométer értéke 38,5 százalék ez kilenc éve, amióta az Ecostat az ingatlankonjunktúrát méri a negyedik legalacsonyabb érték. A felmérésben résztvevők az előző negyedévi értékekhez viszonyítva növekedést prognosztizáltak, ami annak a következménye, hogy az előző negyedévekben a gazdasági válság miatt hozott megszorító intézkedések hatására pesszimistábbak voltak az ingatlanpiac szereplői.
Az ingatlanpiacon 2009-ben folytatódott az előző évben megkezdődött strukturális átrendeződés, vagyis a lakásépítés és forgalmazás dinamikája mérséklődött, az egyéb épületek építése és az infrastrukturális fejlesztések kisebb mértékben növekedtek. 2009. év elejére a globális pénzpiaci válság begyûrûzött a reálgazdaságba is.
A magyar ingatlanpiac, akárcsak a legtöbb más ágazat az országban, hitel nélkül nem mûködik. Magyarországon is csökkentek és drágultak az ingatlanok építéséhez és felújításához szükséges hitelek mind a lakossági, mind a nem lakossági szférában. Egyre kevesebb lakás épül, visszafogják az irodák és az egyéb épületek építését, így az építőipar teljesítménye tovább esik. A kormányzat központi beruházásokkal már nem képes növelni a beruházások volumenét, az építőipar továbbra is leginkább az EU pénzekből történő megrendelésekben bízhat.
(Forrás: www.mfor.hu)
