Vajon a mai középiskolások, az úgynevezett "digitális bennszülöttek" akik ki sem bújnak a mobiltelefonjaikból, rendelkeznek azokkal a digitális kompetenciákkal, melyekre szükségük lesz majd a munkaerőpiacon, ahová 5-10 éven belül kilépnek? Az egyszerű válasz erre az, hogy nem. De, hogy mégis miért nem, erre pedagógusok, oktatási szakértők válaszoltak, sőt, fény derült arra is, hiába szerepel 426 alkalommal az új Nemzeti alaptantervben a "digitális" szó, arra nem készíti fel a diákokat, amire valóban szükségük lesz a leendő munkahelyükön.
A digitalizáció kérdését 2020-ban már végképp nem lehet megkerülni, ahogy azzal is foglalkozni kell, mennyire készült fel a magyar társadalom az új korszakra. Már csak azért sem, mert 5 év alatt mintegy 7 százalékkal emelkedett a nemzetgazdaság egészében azoknak a száma, akik az IKT szektor bővülésének köszönhetően dolgoznak: jelenleg minden ötödik magyarnak a digitális gazdaság biztosít munkát - derül ki az IVSZ és a Microsoft tavaly év végén megjelent kutatásából.
Világgazdasági Fórum (World Economic Forum-WEF) globális versenyképességi listáján a vizsgált 28 európai ország közül évek óta a 22-23. helyet foglaljuk el (a legfrissebb jelentés a 24. helyre rangsorol minket). Az infrastruktúra terén amúgy nem állunk rosszul, ám borzasztóan le vagyunk maradva a digitális képzettségben, a felnőttképzésben: nálunk ez 6 százalék körül mozog, miközben az OECD országokban 15, a nyugati országokban pedig 22 százalék.
Éppen ezért a digitális kompetenciák átfogó fejlesztése, a szükséges skillek oktatása elengedhetetlen, hiszen csak ebben az esetben maradhatnak versenyképesek a munkavállalók a munkaerőpiacon, és fejlődhetnek a vállalkozások.
A potenciális gazdasági és társadalmi előnyök kihasználásához, a nemzetgazdaság válságállóvá tételéhez a Szövetség a digitális gazdaságért szerint legalább az alábbi területeken következetes lépésekre van szükség:
- a vezetékes és mobil infrastruktúra lendületes fejlesztése
- digitális kompetenciák széles körű és tömeges fejlesztése, a digitális munkaerőhiány enyhítése
- a hazai mikro-, kis és középvállalkozások digitális felkészültségének növelése
- a digitális gazdaság fejlesztése a hazai (IKT és egyéb) vállalkozások digitális fejlesztéseinek, innovációs és export-teljesítményének ösztönzésével és támogatásával digitalizációs stratégiák következetes megvalósításával)
- az ügyfélbarát digitális közszolgáltatások folyamatos fejlesztése, különös hangsúlyt helyezve a könnyű használhatóságra és fejleszthetőségre
A teljes cikk: Ijesztő jövő vár a TikTok-generációra: ez a tudás értéktelen a munkaerőpiacon
