Mit tehetünk, ha az adósunk nem adja vissza a kölcsönadott összeget? Van-e megoldás, ha nem akarják megtéríteni a nekünk okozott kárt? Viszik-e a házat, ha a házastársam hitelt vett fel a vállalkozására?És látjuk valaha a pénzünket, ha a kölcsönről semmilyen írásos dokumentum, vagy szerződés nem készült?
Összeszedtük a leggyakoribb kölcsönnel, tartozással és kártérítéssel kapcsolatos helyzeteket, és leteszteltük az Index-olvasók ismereteit. A tesztet csaknem 7500-an töltötték ki. A kérdések megválaszolására 90 másodpercük volt az olvasóknak, így jogi kutakodásra nem volt lehetőség, maximum egy gyors guglizás férhetett bele annak, aki puskázni akart.
Dr. Tóth Ádám közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint lenyűgözően jók lettek az eredmények, olvasóink nagyon képben vannak, 1-2 témakört leszámítva.
A kölcsönt akkor is vissza lehet szerezni, ha nincs róla papír
Hétköznapi helyzet, szinte mindenki bukott már kisebb-nagyobb összeget magánjellegű kölcsönnel.
Kölcsönadtam 200 ezer forintot az egyik ismerősömnek, de a megbeszélt határidő letelte után nem fizette vissza a tartozást. Kihez fordulhatok? A bírósághoz? Az ügyészséghez? A közjegyzőhöz, vagy a rendőrséghez?
A helyes válasz az volt, hogy a közjegyzőhöz - a megoldás ugyanis a fizetési meghagyásos eljárás indítása (bővebben a keretesben). Csak 27 százalék jelölte be ezt, a legtöbben a bírósághoz (38%) vagy a rendőrséghez (32%) fordulnának.
A szomszédom hónapok óta 500 ezer forinttal tartozik, de nem készült semmilyen írásos szerződés a kölcsönről. Tehetek bármit, hogy visszakapjam a pénzem?
A bírósági út ennél a kérdésnél is megelőzte a közjegyzőt (elég gyakran választották ezt a kitöltők), és a válaszadók harmada azt hiszi, csak a várakozás és a remény marad, ha nem írtak alá semmit. Pedig az adósunk akkor is tartozik, ha erről nincs papír, a magánkölcsönnek nem érvényességi feltétele az, hogy okiratba foglalják, mondja Tóth Ádám. A szerződés és az okirat hiánya legfeljebb bizonyítási hátrányként jelentkezhet akkor, ha az adós ellentmond a fizetési meghagyásnak, és emiatt perre kerül sor.
A válaszadók 78 százaléka tudta, hogy fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, nemcsak az ügyvéd által képviselt személyek. Magánszemélyek a legközelebbi közjegyzőnél, írásban is megtehetik ezt, míg a cégeknek elektronikusan kell eljárni.
Rendőrt hívnánk és perelnénk
A rendőrség és a bíróság „népszerűsége” a MOKK elnöke szerint azzal magyarázható, hogy a baráti kölcsön vissza nem fizetése nem polgári, hanem büntetőügyként él a fejünkben. Hiszen akkor fordulunk a rendőrséghez, ha úgy gondoljunk, megloptak minket, vagy csalás áldozatai lettünk - holott itt egyikről sincs szó, csupán arról, hogy az ismerősünk vagy rokonunk nem akarja, vagy nem tudja visszaadni a pénzünket, és valószínűleg nem reagál, ha megkeressük, kinyomja a telefont, stb.
