A pandémia miatt erőteljesen visszaeső irodapiaci tranzakciók egyenes folyománya volt az üresedési ráta növekedése. Megnéztük, hogy az elmúlt több mint tíz évben hogyan alakult ez a mutató a budapesti irodaszektorban.
Az üresedési ráta tekintetében kérdés lehet, hogy nagyjából 10% körüli értékig tekinthető-e egészségesnek ez a számadat, vagy az ennél rosszabb statisztika sem probléma. Természetesen akkor még nem beszéltünk a strukturális üresedésről, ami a rossz kiosztású és elhelyezkedésű terekre vonatkozik, amelyeket nem igazán lehet kiadni még a prosperálás időszakában sem.
A nettó bérbeadás 2019-ben tetőzött, majd érkezett a pandémia, és a 2020-ban a volumen visszacsökkent a 2011-es szintre. A fővárosban üresen álló irodák aránya 9,1%-on zárta a tavalyi évet, ami 3,5%-os emelkedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. Bár a szegmens 2021 közepe táján már a visszarendeződés jeleit mutatta, még sok a bizonytalanság, elég, ha csak arra gondolunk, hogy szinte senki sem tudja, mi lesz az irodapiac jövője.
Sok vagy kevés a 10%-os üresedés? Ehhez rendhagyó módon menjünk visszafelé az időben, ugorjunk több mint tíz évet! 2008 végén 16,8%, 2007-ben 12,2%, 2006-ban pedig 12,8% ugyanez a szám. 2005 végére pedig a piac elérte az azt megelőző 10 év legalacsonyabb arányának számító 11,5 százalékot, vagyis korábban sohasem volt kisebb az üresedés 10%-nál.
A teljes cikk: Hullámvölgyek és tolongás az irodaházakban. Történelmi utazás az üresedés világában
