A budapesti irodaállomány jelentős része a 2008-as válság előtt épült fel, majd 2009 után gyengébb évek következtek. Az utóbbi években azonban ismét felerősödött a fejlesztési kedv, így a mostani és a következő évek időszaka valószínűleg egy újabb irodaépítési hullámként kerül majd be a hazai piac történetébe.
Hogy mit jelent ez számokban, azt a Cushman & Wakefield elemzése alapján mutatjuk be.
Míg 2006 és 2009 között éves átlagban 250 ezer négyzetméternyi új irodaterület került a piacra Budapesten, addig 2010 és 2016 között kevesebb mint harmadennyi, 75 ezer négyzetméter volt az éves átlagos volumen. Az évtized második felében indított projektek először 2018-ban jelentek meg a piacon, amikor egy évtized után ismét 200 ezer négyzetméter fölé ment az új területek mennyisége és ez kisebb megszakításokkal azóta is megmaradt.
Az ábrán pirossal a válság előtti, narancssárgával a válság eleje óta mért volumen látható, kiegészítve az idei és a 2022-es becslésekkel.
Hol épül ez a sok iroda?
Mivel a városban egyszerre több helyen is viszonylag sok építkezést látunk, nehéz elsőre megmondani, hogy melyik alpiacon, mennyi irodaterület épül. Bár 1 millió négyzetméterrel a Váci úti folyosó továbbra is a legnagyobb alpiac, az idei és a jövő évre vonatkozó új fejlesztések tekintetében a második helyre került.
A legnagyobb volumenben ugyanis a Dél-Buda alpiacon épülnek most irodák, ahol jövő év végére 180 ezer négyzetmétert adhatnak át. Természetesen a Váci úti folyosón is jelentős fejlesztések folynak, ott az előttünk álló szűk két évben valamivel több, mint 100 ezer négyzetméterrel bővülhet az állomány.
Ezt követi a Nem-központi Pest alpiac 74 ezer, majd a Pest Központ 67 ezer négyzetméterrel, míg a Buda Központ és Észak-Buda alpiacokon 15-20 ezer négyzetméternyi terület épül, a CBD-ben pedig mindössze 2700 négyzetméternyi fejlesztés van a csőben.
Az biztos, hogy a home office elterjedése következtében már tavaly megindult az üresedési ráták emelkedése, és szakértői várakozások szerint ez a folyamat a következő években is folytatódni fog. Egyelőre azonban a mostani 10 százalék körüli érték nem jelent gondot, sőt, abból kiindulva, hogy ez a válság éveiben 20-25 százalék is volt, van még tér a további emelkedésre. A kérdés inkább az, hogy hosszú távon mennyire maradhat velünk a home office, ez mennyiben fogja átalakítani a mostani irodahasználati trendeket és milyen hatással lesz a vállalatok irodaterület iránti igényére.
(Forrás: portfolio.hu)
