Az ingatlan-nyilvántartás jelentősége
Az ingatlan-nyilvántartás közhitelesen tanúsítja a benne foglalt adatok valódiságát. A közhitelesség alatt azt értjük, hogy meg kell bíznunk abban, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogi és ténybeli helyzet valóban fennáll. Így például az abban megjelölt jogok valóban megilletik a jogosultat, illetve az ingatlant valóban csak azok a terhek és csak olyan mértékben terhelik, amelyeket a nyilvántartásban láthatunk.
Természetesen nem hivatkozhat az ingatlan-nyilvántartás tartalmára az, akinek tudomása van arról, hogy az ingatlan valódi helyzete az ingatlan-nyilvántartástól eltér. Ha valaki arra hivatkozik, hogy a tulajdoni lapon szereplő adatok, jogok és tények nem állnak fenn, vagy nem a bejegyzés szerint állnak fenn, ezt neki kell bizonyítani. Ez vonatkozik arra is, aki arra szeretne hivatkozni, hogy a tulajdoni lapon nem látható valamely jog vagy tény mégis fennáll.
Láthatóan nagyon fontos, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a valóságnak megfelelő jogok és tények kerüljenek bejegyzésre. Ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen esetekben és milyen módon kerülhet sor az ingatlan-nyilvántartás kijavítására és helyesbítésére.
Az ingatlan-nyilvántartási adatok kijavítása
Az ingatlan-nyilvántartás adatainak kijavítására akkor van mód, haa bejegyzés vagy feljegyzés nem szenved súlyos hibában vagy hiányosságban. Ilyen eset, ha a bejegyzés vagy feljegyzés hibásan leírt nevet, számot, vagy egyéb elírást tartalmaz.
A helytelen megjelölést a földhivatal a saját hatáskörében kijavíthatja. Természetesen, ha az elírást magától nem észleli a földhivatal, akkor a hibát az érdekelt jelzésére is kijavítja.
Az ingatlan-nyilvántartás kiegészítése
Előfordulhat, hogy a földhivatal határozata hiányos. Például nem rendelkezett a hozzá benyújtott kérelem valamely részéről. Ebben az esetben a földhivatal kiegészíti a hiányos határozatát és szükség esetén az ingatlan-nyilvántartásba tett bejegyzést vagy feljegyzést is.
Abban az esetben, ha az érintett ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett, és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, akkor a kijavításhoz vagy kiegészítéshez az érdekelt harmadik személy hozzájárulása is szükséges.
Az ingatlan-nyilvántartás helyesbítése
Az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének akkor van helye, ha annak tartalma a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest helytelen. Ilyen eset lehet például, ha az adásvételi szerződés alapján tévesen ajándékozás címén jegyzik be a vevő tulajdonjogát. A helyesbítésre kétféle módon kerülhet sor:
- a helytelen bejegyzés vagy feljegyzés törlésével vagy
- a helytelen bejegyzés vagy feljegyzés kiigazításával.
Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés vagy feljegyzés törléséről akkor is szó lehet, ha érvénytelen az az ügylet (például adásvételi szerződés), amely az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául szolgált.
A bejegyzés vagy feljegyzés törlésére sor kerülhet azon okból is, hogy a bejegyzés utólag helytelenné vált. Ebben az esetben a bejegyzés alapjául szolgáló ügylet nem érvénytelen, de valamely időközben bekövetkezett változás miatt utóbb helytelenné vált.
A jelenlegi szabályozás sajnos nem ad pontos iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mit tekinthetünk az ingatlan-nyilvántartás kiigazításának. Logikusan azonban olyan esetben lehet szó kiigazításról, amelyet nem sorolhatunk a bejegyzés törléséhez, kiegészítéséhez vagy kijavításához.
Fontos, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése vagy kiigazítása iránt – amennyiben ez az érintett felek megállapodásával nem rendezhető – pert kell indítani. Tehát az egyik érintett fél egyoldalú kérelmére a földhivatal nem tudja teljesíteni a törlést vagy a kiigazítást. Például törlési pert indíthat érvénytelenségre hivatkozva a bejegyzett tulajdonos, akinek az ingatlant terhelő bejegyzés (pl. haszonélvezet, szolgalom) a jogát sérti, amennyiben ez a teher érvénytelen szerződésen alapul.
Forrás: uzletem.hu
