A koronavírus a vállalatok életében egy kivételes és kivédhetetlen esemény, ami ellen azért megfelelő kezeléssel sokat lehet tenni. Egy észak-olasz szállodának, egy nemzetközi konferenciaszervezőnek, vagy egy kínai elektronikai beszállítónak mindez tényleg nem könnyű, hiszen hirtelen nullára olvad az árbevételük. A járvány azonban a nem közvetlenül érintett gazdálkodó szervezeteknél is felvet egy csomó megoldandó kérdést.
A koronavírus terjedése során még a gazdasági elemzések is fontosnak tartják leszögezni, hogy az első számú feladat egészségügyi, az emberi életek védelméről szól.
DE AZÉRT A GLOBÁLIS CÉGVILÁG, A VÁLLALATOKAT SEGÍTŐ, TANÁCSADÓK, SZERVEZETFEJLESZTÉSI SZAKEMBEREK GŐZERŐVEL ELKEZDTÉK ELEMEZNI A VÁLLALATOK TÚLÉLÉSI ESÉLYEIT, VÉDEKEZÉSI LEHETŐSÉGEIT IS.
A különböző tanulmányokban (mi a Boston Consulting Group, a McKinsey és a Harvard Business Review folyóirat munkáiból dolgoztunk) az egyik jellemző megközelítés arról szól, hogy vannak-e olyan általános szabályok, amelyekkel fel lehet előre készülni a váratlanul berobbanó vis maiorokra, a járványra, a terrorcselekményre, vagy a természeti katasztrófára. A másik megközelítés pedig azt taglalja, hogy ha már itt van a kór, mint most a koronavírus, mit tehet egy felelős vállalat?
7 jó gyakorlat
Mielőtt belemennénk a részletekbe, álljon itt egy hétpontos javaslatcsomag a rendkívüli környezeti tényezők, illetve konkrétan is a koronavírus kezelésére, amelyet Juhász László (a BCG budapesti irodájának partnere és ügyvezető igazgató) segítségével állítottunk össze.
1. VÉSZHELYZETI TESTÜLET ÉS PROTOKOLL
A válságok természetesen nem pontosan ugyanolyanok, de gyakran jelentkeznek és vannak közös jegyeik. A vállalatoknak azonban csupán a 25 százaléka van előzetesen felkészülve a külső sokkokra, a többiek csak reaktívan kezelik azokat. Kicsit talán bürokratikusan hangzik, de megnyugtató lehet, ha egy cég proaktív, ha van egy állandó „vállalati operatív törzs”, egy amolyan gyors reagálású (rapid-response) hadtest, amelyik nem a vírus kitörésekor jön létre, hanem eleve az a funkciója, hogy a krízishelyzetek esetén gyorsan cselekedjen.
2. BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ, KIJELÖLT KONTAKTSZEMÉLY
Emellett a cégeknél csupa jó szándékból is keletkezhet káosz. Mindenkinek lesz egy jó ötlete, párhuzamos és akár egymással ellentétes vezetői javaslatok keringhetnek. Ha azonban meg van határozva, hogy ki a cégben a vállalati „112”, ha van egy úgynevezett go-to person, akinek mindenki felteheti a kérdéseit, az megfelelő mederbe terelheti a javaslatokat.
3. A RUGALMAS MUNKAVÉGZÉS
Sokkállóbbak lehetnek azok a vállalatok, ahol eleve rugalmas a munkavégzési rend, ahol már előre ki van alakítva a személyes találkozások, ülések helyett a konferenciabeszélgetések rendje, az otthoni munkavégzés lehetősége.
Ha ez már megszokott, akkor karanténos időszakokban sem fagy le annyira a cég. Egyes tanulmányok arra is figyelmeztetnek, hogy regionálisan nagyon eltérő az otthoni munkavégzés elfogadottsága, az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában bevett, Kínában, Japánban nem.
A teljes cikk: Hogyan élheti túl egy cég a koronavírust?
