2023-ban Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa. Kevesen gondolnak bele, hogy egy ilyen méretű projektnek milyen fenntarthatósági, környezetvédelmi kérdései vannak. De hol tartanak most a beruházások ebből a szempontból? Erről beszélgettek a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Műhely című beszélgetéssorozatának legújabb részének vendégei.
Az Európa Kulturális Fővárosa címet több mint 30 éve hozták létre, és azóta is az EU kultúrpolitikájának egyik legjelentősebb produktuma. A címet az EU Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága ítéli oda annak érdekében, hogy rávilágítson tagállamainak kulturális gazdagságára, növelve az európai polgárok közös kulturális térségéhez való tartozásának érzetét és ezáltal egymás jobb megértését.
A címet birtokló város és régió, az ott létrejövő kulturális produktumokkal az európai figyelem középpontjába emelkedik, így javítva a város imázsát, fokozva a lokális kreatív ipar hatékonyságát és növelve turisztikai vonzerejét.
2010-ben, első magyar városként Pécs nyerte el ezt a címet, míg 2023-ban Veszprém lesz a kulturális főváros, bevonva a város és a régió intézményeit, kulturális színterének szereplőit és civil szervezeteit.
Az egy éves program hivatalosan Veszprém-Balaton 2023 néven fut, és kiemelt eleme a fenntarthatóság. A szervezők olyan fejlesztéseket valósítanak meg, amik segítik a régió modernizációját, mindezt oly módon, hogy azok hosszú távon is a régió környezeti és gazdasági érdekeit szolgálják.
