A kelet-európai országoknak a lehető leggyorsabban euróra kéne cserélni saját devizáikat, akár anélkül is, hogy formálisan az eurózóna tagjává válnának - áll egy most kiszivárgott IMF jelentésben. A közép-kelet európai országoknak meg kéne fontolniuk, hogy akár úgy is euróra cseréljék devizáikat, hogy formálisan az eurózóna tagjává válnának - áll egy a Financial Timesban megjelent, eddig titkos IMF tanulmányban. Az eurózóna országai lazíthatnának az elvárt feltételeken, úgy, hogy a keleti országok kvázi-taggá, azaz az ECB igazgatóságában szavazati joggal nem rendelkező taggá válhassanak.
A tanulmány szerint ezzel a módszerrel lenne leginkább kezelhető a régió országaiban a felhalmozódott devizaadósság problémája, és így lehetne a lehető leggyorsabban megszüntetni a bizonytalanságot és helyreállítani a bizalmat. (Nem teljesen egyértelmû, hogy pontosan miként képezelik a tanulmány szerzői a kvázi-taggá válást, nem világos, hogy ez több lenne-e annál, mint amikor Montenegró önhatalmúlag bevezette az eurót - erre egyébként már Magyarország esetében is tettek javaslatot közgazdászok).
Az "euróizáció" nélkül a devizaadósság kezelése masszív belső megszorításokat igényelne, amivel szemben nő a politikai ellenállás. A valutaalap tanulmánya állítólag ahhoz a kampányhoz készült, amellyel az IMF, a Világbank, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) próbálta rábírni az uniót és a kelet-európai országokat egy térségi szintû válságellenes stratégia - és ennek részeként egy regionális mentőcsomag - támogatására. Ez a kampány azonban elbukott a mind Nyugat-, mind Kelet-Európában megnyilvánuló széleskörû ellenállás miatt - írja a Financial Times.
(Forrás: www.napi.hu)
