Magyarországon a lakosság 49 százaléka tervez lakás- vagy házfelújítást egy éven belül – derül ki az újHÁZ Centrum féléves Trendriportjából. Az építőanyag kereskedési hálózat reprezentatív kutatása szerint a felújítók több mint fele festést vagy tapétázást tervez, de közel harmaduk burkolat- vagy nyílászárócserébe, valamint szigetelési munkálatokba is belevágna. A renoválni vágyók átlagosan 2,4 millió forintos beruházással kalkulálnak, harmaduk pedig a finanszírozásához igénybe veszi majd az állami Otthonfelújítási Támogatást is.
A cég a lakosság mellett a kivitelezők körében is felmérést végzett a témában. A szakemberek közel kétharmada szerint jelenleg átlagosan 3-8 hónappal előre tudnak megbízásokat vállalni, az alapanyag ára mellett pedig megváltozott munkadíjakra is kell számítani: a megkérdezett kivitelezők közel felénél 11-30 százalékos árnövekedés volt megfigyelhető 2021 első négy hónapjában.
Jelentős áremelkedések és lakáspiaci programok jellemzik az építőipari piacot 2021 első négy hónapjában. Az újHÁZ Centrum tavaszi Trendriportjában azt vizsgálta, milyen folyamatok alakítják a nemzetközi lakáspiacot, mit tapasztalnak a hazai szakemberek, illetve milyen felújításokat és milyen konstrukciókkal tervez a lakosság.
Nemzetközi helyzet: árváltozások és lakáspiaci programok
Az építőanyagkereskedés-hálózat szerint az építőiparban a kereslet megélénkült, a kínálatban pedig zavarok támadtak, ami további áremelkedésekhez vezetett. A szektornak az árak megugrása mellett további nehézségekkel is szembe kellett néznie. Az egyes nemzetek (pl. USA és Kanada, Kína és Ausztrália) közötti konfliktusok miatt megnőtt a fa és az acél ára, a járványhelyzet hatására pedig a konténerbérlés, a tengeri szállítás költségei is növekedtek. További ellátási láncon belüli nehézségeket, illetve megnövekedett szállítási időket eredményezett a BASF vegyiüzem leégése, illetve az Evergiven hajó megfeneklése is, ami a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán okozott gondokat.
Európában a lakáspiac az egyik legnagyobb gazdasági szektor. Az Unió 2019-ben a GDP 5,3 százalékát fektette a lakhatásba, és célja, hogy 2030-ra legalább megkétszereződjön a lakáscélú épületek éves energiafelújítási aránya, azaz megközelítőleg 35 millió épületet újítsanak fel. A COVID-19 okozta piaci zavarok és a magas építőanyag-árak ellenére ezért a lakásfelújítások, a korszerűsítések nem álltak meg, sőt a globális, különösen az európai mentőcsomagoknak sokféle eleme jelent meg a vírus hatására. Az északi országok a lakásfelújítást szociális rászorultsághoz, míg a latin országok energetikai korszerűsítéshez kötötték.
A teljes cikk: Felújítási lázban az ország: a magyarok fele még idén renoválná az otthonát
