A vállalkozók abban bíznak, hogy az Alkotmánybíróság eltörli a tevékenységre jellemző kereset fogalmát. Továbbra sem világos ugyanis, mi alapján kell már februárban úgy bevallani és teljesíteni bérjellegû kötelezettségeiket, hogy az egy későbbi adóellenőrzés során ne legyen kifogásolható.A vállalkozónak február 12-ig már minimum a tevékenységének megfelelő átlagbér járulékait kell megfizetnie a januári bére után. Külön bejelentés nem szükséges az összegről az adóhivatal felé, elég a havi bevallás. Mint az fn.hu az APEH-től megtudta, az új szabály az ekhosokra nem vonatkozik.
Az adóhatóságnál lapunknak elmondták: a fő szabály a tevékenységre jellemző kereset alkalmazása, ám továbbra is lehetséges ennél kisebb összeg, de legalább a minimálbér után megfizetni a járulékokat (a tevékenységre jellemző kereset kerül az eddigi dupla minimálbér helyébe - a szerk.). Osztalékot azonban csak akkor vehet fel a vállalkozó az év végén, ha megfizeti a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékokat.
Nagyon elhibázott lépésnek tartja a tevékenységre jellemző kereset fogalmának bevezetését a Magyar Iparszövetség (OKISZ). Vadász György ügyvezető társelnök Vadász György ügyvezető társelnök szerint azzal mindenki egyetért, aki tisztességes, jogkövető magatartást folytat, hogy a versenyt, az ország érdekeit nem szolgálja, ha csak egyesek fizetnek adót, mások pedig kikerülik. Azzal viszont nem, hogy majdnem hasra ütéses módszerrel szabják meg, mennyi bérjellegû kifizetés után kell járulékot fizetniük a vállalkozóknak.
A Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke szerint az ügyvédi munkára egyáltalán nem alkalmazható a tevékenységre jellemző kereset fogalma. Az ügyvédi munka ugyanis nem homogén, igen sokféle tevékenységet fed le – fejtette ki Réti László.
Mindkét szervezet az alkotmánybírósági ítéletben bízik, de azt még nem tudni, mikor kerül napirendre a tevékenységre jellemző kereset. Elődjéről, a dupla minimálbér utáni járulékfizetésről az eltelt két év alatt sem állapították meg, hogy alkotmányos-e vagy sem.
Az adóhatóságnál lapunknak elmondták: a fő szabály a tevékenységre jellemző kereset alkalmazása, ám továbbra is lehetséges ennél kisebb összeg, de legalább a minimálbér után megfizetni a járulékokat (a tevékenységre jellemző kereset kerül az eddigi dupla minimálbér helyébe - a szerk.). Osztalékot azonban csak akkor vehet fel a vállalkozó az év végén, ha megfizeti a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékokat.
Nagyon elhibázott lépésnek tartja a tevékenységre jellemző kereset fogalmának bevezetését a Magyar Iparszövetség (OKISZ). Vadász György ügyvezető társelnök Vadász György ügyvezető társelnök szerint azzal mindenki egyetért, aki tisztességes, jogkövető magatartást folytat, hogy a versenyt, az ország érdekeit nem szolgálja, ha csak egyesek fizetnek adót, mások pedig kikerülik. Azzal viszont nem, hogy majdnem hasra ütéses módszerrel szabják meg, mennyi bérjellegû kifizetés után kell járulékot fizetniük a vállalkozóknak.
A Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke szerint az ügyvédi munkára egyáltalán nem alkalmazható a tevékenységre jellemző kereset fogalma. Az ügyvédi munka ugyanis nem homogén, igen sokféle tevékenységet fed le – fejtette ki Réti László.
Mindkét szervezet az alkotmánybírósági ítéletben bízik, de azt még nem tudni, mikor kerül napirendre a tevékenységre jellemző kereset. Elődjéről, a dupla minimálbér utáni járulékfizetésről az eltelt két év alatt sem állapították meg, hogy alkotmányos-e vagy sem.
(Forrás: www.fn.hu)
