Borús képet festett Európa kiberbiztonsági helyzetéről Mika Lauhde, aki amellett, hogy a Huawei szakértője, az Europolnak, az Európai Bizottságnak és különböző kormányoknak dolgozik tanácsadóként, és korábban tizenhárom évet töltött el a Nokiánál, még a finn mobilgyártó fénykorában.
Lauhde szerint az EU súlyos árat fizet ezért, hogy leépült a technológiai ipara, nincs itt csipgyártás és mobilgyártás.
A kiberbiztonság egyre összetettebb, a csipeket, a technológiák és a szabadalmak tulajdoni viszonyát, és a kiberbiztonság-diplomáciai kérdéseket mind figyelembe kell venni. Egyre kevesebben látják át a problémák összességét, a teljes képet.
Példaként hozta fel, hogy több európai országban komolyan fontolóra vették a kütyükben lévő titkosítás tiltását, vagy legalább a gyengítését, hogy megkönnyítsék a hatóságok munkáját, ám szerencsére ebből nem lett semmi. Ha megtörtént volna, azzal gyakorlatilag céltáblát tűztünk volna minden európai ember és vállalat fejére.
Miközben az uniós tagállamoknak lehetőségük lenne arra, hogy egy másiktól segítséget kérjenek kiberbiztonsági kérdésekben, erre senki sem hajlandó, Lauhde szerint mindenki azt hangoztatja, hogy világelső ezen a területen. A valóság ezzel szemben az, hogy ez nagyjából fél tucat országra igaz a 28 tagállamból, és a legtöbben azért nem hajlandók elismerni a gyengeségeiket, mert az presztízsveszteség lenne.
Szabad kérdezni
Kiberbiztonsági szempontból ellentmondásos a Huawei megítélése, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági kockázatként kezeli a céget, miközben a világ harmadik legnagyobb mobilgyártójáról van szó, és több országban a berendezéseivel építettek ki komplett mobilhálózatokat.
„Mindegyik kormánynak ugyanazokat a fair kérdéseket kellene feltenni a beszállítóknak, és abban van nagy különbség, hogy engedik-e megválaszolni ezeket. Tudja, hogy mennyi kormány ellenőrzi a forráskódjainkat? Több helyen nyitottunk átláthatósági központot, legközelebb Brüsszelben fogunk, mert a Brexittel a brit központ határon kívülre kerül. Odamehetnek a kormányok, vihetik a legjobb szakértőiket, eszközeiket, és tesztelhetik a rendszereinket, hogy tényleg olyan jók-e, mint amilyennek mondjuk. Ha bárki talál ott gyanús dolgokat, azt kijavítjuk” - mondta Lauhde.
Azt is látni kell, hogy abszolút biztonság nem érhető el, az túl drága lenne és lehetetlen lenne használni.
Nem tökéletes biztonságot valósítunk meg, hanem kereskedelmileg elfogadható biztonságot
Aki ezt növelni akarja, megteheti, de akkor számolni kell kompromisszumokkal. Mondjuk azzal, hogy a Facebook egyáltalán nem működne egy ilyen környezetben.
Tovább a teljes cikkhez: Európa leépíti a kiberbiztonságát
