A tervek szerint 2020 második negyedévében már emberekbe is beültetnénk azokat a szenzorokat, amivel a Parkinson-kórt és az epilepsziát is gyógyítanák. Igencsak felcsigázta a rajongóit és a tudományos élet szereplőit Elon Musk, amikor néhány napja egy nagyszabású bejelentésről kezdett el beszélni a Neuralink nevű cégével elért eredményéről. Bár ezt a vállalkozását kevesebben ismerik, mint a SpaceX-et vagy a Teslát, a jelentősége legalább akkora, a vizionárius ugyanis az emberi agy és a gép közvetlen kapcsolódásának lehetőségét vizsgálja.
A tudósok végül ottani idő szerint kedden este álltak ki a közönség elé San Franciscóban, az eseményt pedig az egész világon közvetítették. Mint kiderült, Elon Musk tényleg nem a levegőbe beszélt, a tudósok állítása szerint ugyanis igen komoly eredményt sikerült elérniük a kutatásaik során.
Mint elmondták, olyan prototípus szerkezeteket sikerült megalkotniuk, amelyek segíthetnek majd enyhíteni az olyan krónikus betegségeket, mint a Parkinson-kór vagy az epilepszia, egy nap pedig lehetővé teheti, hogy a végtagamputáción átesett páciensek visszanyerjék a mobilitásukat, illetve segíthetnek a sérült embereknek beszélni, látni vagy hallani – számolt be róla a VentureBeat.
Max Hodak, a cég elnöke szerint a Neuralink nem a "semmiből jött", mert ilyen irányú kutatások már nagyon régóta folynak. Az eseményen egy olyan kísérleti egeret mutattak be, amelynek agyába az általuk fejlesztett eszközt ültették. A kütyü képes egyszerre több neuronból is információt kinyerni.
Az eszköz beültetéséhez egy idegsebészeti műtéteknél használt automatizált robotot használtak, aminek vezérlését gépi látással kötötték össze. Ez segített abban, hogy az 5 mikron (0,005 milliméter) vastagságú vezetékeket bevezesse az agyba úgy, hogy elkerülje a véredényeket, majd azokat összekösse az elektródákkal. A gép a maximális fordulatszámon működve percenként öt szálat tud bekötni, amelyekben összesen 192 elektróda található.
Az elektródák érzékelik a neurális impulzusokat, amelyeket a koponya felületén található processzorhoz közvetítenek. A szerkezet összesen 1536 csatornán tud információt olvasni, ami 15-ször gyorsabb a jelenlegi rendszereknél.
A cég összesen 19 állaton végzett el ilyen műtétet, ezek 87 százaléka pedig sikeres volt. Elon Musk arra is utalást tett, hogy a kísérleteket már majmokon is elvégezték.
A nagy felbontású gép-agy interfészek (Brain-Machine Interface, BCI) rendkívül bonyolultak, hiszen képesnek kell lenniük olyan agyi aktivitás kiolvasására, amely egy speciális feladat elvégzéséért felelős. Ezt megoldani viszont nem könnyű, ugyanis vagy az agy több területével érintkezik az elektróda, vagy a létrejövő hegszövet interferenciát okoz. Ez a probléma jelentősen mérséklődött azzal, hogy biokompatibilis elektródákat hoztak létre a tudósok. Az ugyanakkor továbbra is hátráltató tényező, hogy bizonyos neurális folyamatok lezajlását még nem értjük.
Olvass tovább: Elkészült Elon Musk nagy álma: az agyból olvas ki jeleket az új kütyüje
