Hamarosan újabb nyugati lapok online verziója válik fizetőssé, miután Ruport Murdoch, a News Corp. vezére ily módon próbálja növelni médiabirodalmának bevételeit. Hazánkban nem várható ennek a modellnek az elterjedése, hiszen már az eddigi próbálkozások is többnyire sikertelenek voltak......mondta el az mfor.hu-nak Novák Péter. A Magyar Reklámszövetség alelnöke szerint a hazai médiumoknak inkább egyéb szolgáltatásaik felfuttatásával érdemes próbálkozniuk, ha plusz bevételre akarnak szert tenni.
A jövőben minden hírszolgáltató médiumának online tartalmát fizetőssé kívánja tenni Rupert Murdoch, adta hírül a napokban a BBC. A brit Times politikai napilapot és a Sun bulvárlapot, valamint az amerikai New York Postot és a Wall Street Journalt birtokló News Corp vezérigazgatója azután döntött a bevételnövelés ilyen formája mellett, hogy a csoport 3,4 milliárd dolláros veszteséggel zárta a júniussal végződött üzleti évet.
”A minőségi újságírás nem olcsó”
Murdoch többek között azzal indokolta döntését, hogy a cégnek már eddig is jelentős bevételt hoztak az online értékesített hírek (a Wall Street Journal korábban teljesen, az utóbbi években bizonyos cikkmennyiség felett eddig is fizetős volt – a szerk.) "A minőségi újságírás nem olcsó, és ha ingyen adnánk oda tartalmainkat, azzal gyakorlatilag a színvonalas cikkek előállítására való képességünket veszítenénk el" – magyarázta a brit lapnak a médiamogul.
Hazánkban a csupán online felülettel rendelkező médiumok aktuális híreinek eléréséért jelenleg sehol nem kell fizetni. Többnyire a nyomtatott lapban megjelent cikkek is szabadon hozzáférhetőek az interneten – igaz, egyes esetekben csak késleltetve vagy kivonatos formában -, ezekért pénzt jellemzően csak a vastagabb pénztárcájú olvasókat megcélzó gazdasági újságok (Világgazdaság, Napi Gazdaság, HVG, Figyelő) kérnek. Utóbbiaknál - a külföldi lapok túlnyomó többségéhez hasonlóan - az archívum is fizetős, ellentétben a kizárólag internetes felülettel rendelkező médiumokkal, amelyeknél – a portfolio.hu kivételével – abban is ingyenesen lehet "turkálni".
”Ami fontos, az elérhető máshol is”
Novák Péter, a Magyar Reklámszövetség alelnöke szerint Magyarországon a fenti, fizetős próbálkozások eddig nem igazán hoztak sikert: nagyon kevés olvasó használja ezeket, így csak marginális bevétel realizálható belőlük. "Ilyen téren nem is várok változást. A hazai médiumok valószínûleg nem fogják követni Murdoch példáját, maximum adatbázisaikat és archívumaikat teszik fizetőssé" – magyarázta az mfor.hu kérdésére a szakember.
Szerinte ennek oka, hogy a magyar hírfogyasztók többsége nem lenne hajlandó fizetni az online publikált hírekért: "Az olyan szórakoztatónak szánt információk, minthogy X-celebnek meggörbült a haja szála, egyértelmûen nélkülözhetőek, a fontos híreket pedig el lehet érni más hírportálokon is." Úgy véli, kivételt a nagyon unikális tartalmak jelenthetnének, ezekből azonban a magyar online médiában rendkívül kevés van.
Murdoch viszont a jelek szerint igencsak bízik újságírói "tökösségében", na meg az olvasók igényességében és nagyvonalúságában, hiszen éppen az ilyen típusú cikkekre építi modelljét. "Annak érdekében, hogy megakadályozzuk az olvasók átpártolását az ingyenes oldalakra, jobbá kívánjuk tenni tartalmainkat és ily módon különböztetjük meg magunkat a versenytársaktól" - magyarázta a vezér.
A 10 pennys modell mûködhet
Utóbbi modell mûködését azonban már külföldön is kétségbe vonják egyes elemzők. A New York Times weboldalára látogatók száma például napi 12 millióról csaknem 20 millióra ugrott azt követően, hogy a lap ismét ingyenessé tette hírszolgáltatását. "A több látogató önmagában nagyobb értéket jelent, mint a kevesebb, még ha utóbbiak hajlandóak is lennének fizetni a tartalmakért" – idézi a BBC Vivian Schillert, a Nytimes.com korábbi menedzserét.
Természetesen az sem elhanyagolható szempont, hogy mennyit kérnek el a lapok egy-egy hírért. Alfonso Marone, a Value Partners Group elemzője szerint ha csupán 5-10 pennybe kerülne egy-egy cikk (a Világgazdaságnál például ennél jóval többe, egy 288 forintos sms-be kerül egy napi ingyenes hozzáférés – a szerk.) , akkor beindulhat az üzlet. "Az iparág egyértelmûen ebbe az irányba megy" – összegezte véleményét a brit újságnak a szakember.
Hogy ne kelljen lemenni kutyába
Novák Péter ezzel szemben úgy véli, hogy a magyar online médiumoknak máshol szükséges próbálkozniuk, ha növelni szeretnék bevételeiket: "Komplex szolgáltatásokat nyújtó oldalakká kell fejlődniük, ahogy erre már akad is példa (mfor.hu és portfolio.hu – a szerk.) Ide tartozhat a konferenciaszervezéstől kezdve a könyvkiadáson át az online brókerkedés."
Ennek a modellnek az előnye, hogy az adott médium több lábon áll – tehát akkor sem kell lehúznia a rolót, ha a krízisben nadrágszíjmeghúzásra kényszerülő hirdetők elmaradozása miatt megcsappannak a tartalomszolgáltatásból származó reklámbevételek. Ráadásul címek, témák tekintetében sem kell feltétlenül lemenniük kutyába (a válság miatti pénzszûke nyomán itthon egyre több online újság teszi ezt - a szerk.), hiszen már nem létszükséglet a unique-szám (az oldalra látogatók száma) folyamatos növelése – elég, ha a törzsközönségről sikerül minél "több bőrt lehúzni."
(Forrás: www.mfor.hu)
