A koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt elrendelt – többek között a nem alapvető fontosságú üzletek bezárását is magában foglaló – szigorítások érdekes következménye volt, amikor az intézkedések életbe lépése előtt sorok alakultak ki a budapesti IKEA áruházaknál. Ez nem egyedülálló, a világ számos országában lehetett hasonló képeket látni az elmúlt évben, de felmerül a kérdés: mennyire IKEA-rajongók a magyarok?
Ahogy az alábbi ábránkon látható, főként Európában sűrű a lapra szerelt bútorokban utazó, svéd alapítású cég hálózata. Az is jól látható, hogy minél régebben van jelen egy piacon az IKEA, annál jobban megnő lakosságarányosan az áruházai száma. (Idehaza 1990-ben nyílt meg az első, Örs vezér téri áruháza.)
Az áruházak száma persze nem sokat mond önmagában, hiszen ebből nem lehet tudni, hogy ott ténylegesen mennyit költenek a vásárlók. Erről azonban nem lehet részletes adatokat megtudni az egyébként laza és barátságos nagyvállalat képét mutató cégtől. Az IKEA ugyanis a nemzetközi tevékenységének optimalizációjában nem igazán tér el más globális nagyvállalatoktól, de erre még később visszatérünk.
Európa országainak csak kisebb részében érhetők el nyilvánosan és ingyenesen a vállalati beszámolók, a transzparens országok esetében tudtuk megvizsgálni a cég bevételeit. Bár Németországban és Ausztriában sem lehetett hozzáférni a cég beszámolóihoz, a helyi média anyagaiban ezeket meg lehetett találni.
Az így kapott bevételi adatokat
összehasonlítottuk azzal, hogy az Eurostat adatbázisa szerint mennyit költöttek az adott országokban bútorra és világításra. Természetesen az IKEA árukínálata nem csak ezt fedi le, és az egyes országok statisztikái sem tökéletesek, mivel alapvetően az alapján készülnek, hogy egy-egy vállalatnak mi a főtevékenysége.
A teljes cikk: Egyre nagyobb az IKEA fölénye, a bútorra költött forintok negyede a cégnél landol
