Néhány hete jelentették be, hogy a barnamezős lakásberuházások esetében ismét 5 százalékos lesz a lakásáfa. A hírt a legnagyobb fejlesztők mellett a várostervezők is örömmel fogadták, mivel így megnyílik a lehetőség a hosszú évek óta üresen álló, pusztuló városi területek megújítására. Korábban is voltak azonban már példák Budapesten barnamezős beruházásokra, az alábbiakban ezeket gyűjtöttük össze, kiemelve azokat, ahol az átalakulás során lakások is helyet kaptak.
Az ipari forradalom során a városok életének egyre fontosabb részei lettek a gyárak, az évtizedek múlásával azonban a technológiai változások miatt a korábbi termelőtevékenységek átalakultak vagy megszűntek, így elindult az egykori gyárépületek pusztulása. Ez különösen az olyan korán iparosodó országokban volt látványos, mint például Nagy-Britannia, de kisebb mértékben Európa legtöbb nagyvárosában, így Budapesten is szemmel látható folyamatként zajlott.
Mivel ezek a gyárak sok esetben még akkor épültek, amikor a városok népességszáma és kiterjedése kisebb volt a mostaninál, az idők során a település terjeszkedésével körbeépültek és mára értékes, de kihasználatlan területként állnak gyakran a legjobb környékeken. Az elhelyezkedés miatt értékesnek számító területek ipari szennyeződéstől való megtisztítása azonban magas költségekkel jár, ezért is fontos valamilyen célzott támogatással - például a kedvezményes lakásáfával – ösztönözni a fejlesztőket, hogy az ilyen projektek is érdekesek legyenek számukra.
Barnamezős fejlesztések során tehát az egykori gyárépületek vagy azok teljes elbontásával, vagy felújításával új funkciót kapnak, miközben a rehabilitáció részeként általában a környező utcák is megújulnak. Még ha nem is lakások épülnek az egykori iparterület helyén, a környék lakásai akkor is szebb, rendezettebb környezetbe kerülnek, ami idővel a meglévő lakások árába is beépül. Erre Budapesten is láthatunk példákat.
A legnagyobb barnamezős fejlesztések
MOM Park és környéke
Az egykori Magyar Optikai Művek (MOM) területének átalakítása az egyik legismertebb barnamezős fejlesztés volt Budapesten. A 2001-ben befejezett projekt leglátványosabb része az Alkotás utca mentén felépült bevásárlóközpont, noha a teljes fejlesztés jelentős részét adják a Csörsz utca mellett kialakított irodák, de a bevásárlóközpont és az irodák között 166 új építésű lakás is helyet kapott. A beruházás során az egykori MOM-hoz tartozó MOM Kulturális Központot is felújították és a rehabilitáció keretében a környező utcák is új burkolatot kaptak.
Millenáris és környéke
Az ezredforduló utáni év meglehetősen eseménydús volt a barnamezős fejlesztések terén, ekkor nyitotta meg ugyanis kapuit egy másik jól ismert terület is, a felújított és átalakított Millenáris Park. A területen egykor a Ganz Villamossági Művek üzemelt, az átalakítás után azonban az épületek kulturális funkciót kaptak, a környező területeket pedig közparkká alakították át.
Bár a felújításra csak az ezredforduló körül került sor, a XX. században egyre értékesebbé váló városrész miatt már a két világháború között felmerült a gyár kiköltöztetése. Az átalakítás során az egykori ipari épületet és a hozzájuk tartozó gyárkéményt robbantással lebontották, néhány épületet azonban megtartottak, például a B jelű csarnokot, ami ma kiállítási- és rendezvényközpontként funkcionál. Bár a gyárépületek helyére itt nem terveztek lakásokat, azáltal, hogy a városrész egy tiszta és rendezett közterületet kapott, a szomszédos utcák lakásai is egy élhetőbb, értékesebb környezetbe kerültek.
A teljes cikk: Egykori rozsdaövezetek, amik ma Budapest legérdekesebb helyei
