Bár még egyáltalán nem biztos, hogy elkaszálják itthon a kerületek a rövid távú lakáskiadás eddig működő formáját, mégis van esély rá, hogy egyes belvárosi részeken a korlátozások miatt egy eddig kevésbé ismert szálláskiadási módszer fog kialakulni azon tulajdonosoknál, akik nem akarják sem eladni, sem hosszú távra kiadni a lakásaikat.
Egy hibrid megoldás, ahol az év nagyobb részében hosszú távra, míg egy 4 hónapos időszakban rövid távra adják ki a lakásokat. De vajon hogyan milyen bevételekre számíthatnak, és milyen nehézségekkel állnak szemben a lakástulajdonosok a hibrid megoldás során?
A hosszú távú bérleti piacon vélhetően kisebb változást fog eredményezni, ha megjelenik pár ezer eddig airbnb-s lakás, mint amekkora hiányt jelentene ez a váltás a szálláskiadási piacon. A teljes bérbe adott lakásállományhoz képest ugyanis arányaiban kevesebb lakással nő meg a kínálat, szemben a rövid távú piaccal, ahol a pár ezer kieső lakás is meglátszódhat a kínálatban. A jelenleg várható változásokról Botos Bálintot, a Forestay Group Managing Partnerét kérdeztük, aki elmondta, hogy amennyiben a Budapesten működő Airbnb lakások fele, vagyis hozzávetőlegesen 5000 lakás visszakerül a bérleti piacra, az mintegy 5%-os kínálatbővülést fog okozni. Míg a másik oldalon ez az 5000 lakás, körülbelül 8000 szobának felel meg, ami a budapesti szálláshely-piac 15-20%-os csökkenését jelenti.
Az 5%-os kínálatnövekedés a bérleti piacon mérsékelheti a budapesti bérleti díjakat, a rövid távú kiadó lakásoknál várható csökkenő kínálat pedig stabilizálhatja a szálláshely piacot azáltal, hogy a szálláshely kínálat hozzá igazodhat a csökkenő turistaszámhoz.
Kiszámíthatóbb szállodapiac
A kiadó szálláshelyek csökkenésével egyértelmű, hogy jól járnak a szállodák, az ideérkező eddig airbnb-s lakást választó turisták egy része ugyanis csak hotelekben tud majd megszállni. Az airbnb lakások egy részének hibrid lakássá történő átalakulásával a hotelek éves telítettsége is kiegyensúlyozottabb lesz. Budapest turizmusát egyébként is erős szezonalitás jellemzi, mely egyrészt a nagy létszámú konferenciák hiányából, másrészt az alacsonyabb üzleti keresletből adódik.
Botos Bálint szerint: "A bérbeadható napok számának korlátozásával a megmaradó szálláshelyek hibrid üzemeltetésű ingatlanokká átalakulhatnak, aminek a pozitív hatása az hotelpiacra, hogy a nyári csúcs keresletkor megjelennek a szálláshelyek a piacon, viszont év közben ezek hosszú távú bérleményként működhetnek, így a hotelek év közbeni kihasználtsága magasabb lesz és az éven belüli ciklikusság is csökken, ami a keresleti és hatékonyság oldalról is javítja profitabilitásukat."
Forrás: www.portfolio.hu
