Aranykorát éli a magyarországi turizmus. Az iparág 2010 óta folyamatosan erősödik, évről-évre egyre több külföldi választja utazási célul hazánkat, de a magyarok utazási kedve is növekvő tendenciát mutat. Ennek következménye, hogy sorra épülnek a szállodák az országban.
Az elmúlt években hatalmas fellendülés alakult ki a magyar idegenforgalomban. Tavaly négymillió turista választotta Budapestet úticélul és egyre nagyobb teret nyer a vidéki turizmus szerepe is. A fesztiválok, rendezvények önálló utazási motivációt jelentenek a kirándulók számára, de meghatározó elem még a főváros fürdőkultúrája, valamint a történelmi belváros, a bulinegyed és a Budai Várnegyed vonzereje is. A turizmus növekedésének köszönhetően egyre több szálloda épül az országban.
“A jó lokáció még mindig életre szóló garancia és biztonság - amolyan ziccer egy befektető számára” - kezdte Singer Ádám építész, a SingerDesign hotelekre szakosodott építésziroda tulajdonosa, akinek csapata jelenleg is több szállodaprojekten dolgozik. A szakember szerint egy szállodaberuházónak nem minden esetben a lokáció alapján kell döntenie. “Nincs általános recept arra, hogy hol érdemes ma szállodaprojektbe kezdeni. Én abban hiszek a szakmai tapasztalataim, sikereink és megfigyeléseim alapján, hogy bárhol lehet olyan egyedi élményszállodát csinálni, ami vonzóbb és több profitot termel, mint egy hagyományos 4-5 csillagos szálloda kiemelkedőbb lokációval. Nyilván ez olyan, mint a tőzsde: ott lehet nagyobbat nyerni, ahol nagyobb a kockázat. Szerintem sokkal izgalmasabb egy olyan újszerű, nem mindennapi hotelt létrehozni, amire büszke a tulajdonos, a tervező, a fejlesztő, az üzemeltető és a dolgozók. Ez a buzgóság szüli a szuper hoteleket és a jó szolgáltatásokat. Ez a hozzáállás pedig a vendégeket is meggyőzi.”
A bővülő kereslet miatt egyre több szálloda nyílik Budapesten. A kialakult verseny miatt néhány innovatívabb szereplő a hagyományos, korábban jól bevált módszerek helyett máshonnan közelíti meg az új projekteket.
“Mi a SingerDesign-ban teljesen másképp tervezünk meg egy hotelt, mint más építészirodák. Mi úgy fogjuk fel a hotelt, mint egy terméket. A hagyományos product development terméket tervez, majd eladja marketinggel, mi éppen ezt akarjuk elkerülni. Mi a terméket divatos nevén ‘design thinking’ módszerrel alkotjuk meg. Ez azt jelenti leegyszerűsítve, hogy visszafelé gondolkodunk: először felmérjük a helyi potenciálokat, valamint azt, hogy mi lehet a valós igény. Ebből szolgáltatásokat és élményeket fogalmazunk meg. Ez lesz az identitás, ami az eladás záloga és sikere. Ha ez megvan, a cél hogy minden részlet és élmény ezt sugallja. Hiszem, hogy ez nagyban összefügg a profitabilitással, hiszen egy alapoktól kezdve brandelt termék lényege az érzelmi elköteleződés és nem a határhaszon-elméleti értékítélet a vevők részéről. Leegyszerűsítve ez annyit jelent: amit megkívánok, arra többet is fizetek” - részletezte az építész.
Singer Ádám szerint a szállodaipar változásait több tényező okozza, ennek egyik oka a rövidtávú lakáskiadás elszaporodása Budapesten, ami igen különös folyamatot indított el az iparágban. “A szállodákra negatívan hatott a rövidtávú kiadás, de elindított egy izgalmas tendenciát is egyben, ami az élményszállodák és újfajta hostelek létrejöttét is segítette. Támogatta azt a fajta turista attitűdöt, hogy helyi embereknél akarjunk lakni, beszélni velük, náluk vacsorázni és megismerkedni a helyi életvitellel… A rövidtávú kiadás ma már iparosodott, de a lakáshotelek sora nem feltétlenül adja meg a vendégeknek ezt a pluszt. A hotelek viszont nyitnak az új igényre, ezért 'hibrid szállodák’ alakulnak ki, azaz hostelek, vagy hostel alapú hotelek. Az Y és Z generációs turista pedig pontosan ezt az élményt keresi, nem pedig a decens, szürke hotelszobákat! Az egyéni karakter, a különbözőség, a lokál értékek és a tematikusság ma az igazi befutó!”
(Üzleti Hírszerzés)
