Drámai mértéket öltött néhány kelet- és kelet-közép-európai államban a bérek és fizetések növekedése az elmúlt hónapban. E felzárkózás miatt egyre inkább elveszítik bérköltségelőnyüket a térség országai Nyugat-Európával szemben, ugyanakkor egyéb kedvező adottságaik miatt ez egyáltalán nem látszik...
...elijeszteni a külföldi befektetőket – írja a Wirtschaftsblatt. Lengyelországban áprilisban majdnem 13, Romániában márciusban kis híján 18 százalékkal emelkedtek a bérek az egy évvel korábbihoz képest, Észtországban pedig a január–márciusi időszak átlaga 19,5 százalékkal haladja meg a 2007 azonos időszakában regisztrált értékeket.
Bár nem ennyire viharos, de rendkívül dinamikus bővülést mutatnak a tavalyi egész éves régiós adatok is. A kelet- és kelet-közép-európai térségben átlagosan 6,2 százalékkal nőttek a bérek és fizetések, szemben a nyugat-európai 3,6 százalékkal. A legnagyobb, 6,9 százalékos emelkedésnek a lengyel munkavállalók örülhettek 2007-ben, őket a magyarok követték 6,8 százalékkal.
A látványos hazai adat szépséghibája csupán az, hogy ezt a növekményt bőven felemésztette a 7,9 százalékos infláció – mutat rá a Die Presse. Velünk szemben például a szintén nagy munkaerőhiánnyal küszködő szlovák gazdaságban a 6,1 százalékos tavalyi bérnövekményből csak 2 százalékos pénzromlást kellett „kigazdálkodniuk” a munkavállalóknak.
A bérek drasztikus emelkedése azonban a jelek szerint nem sokat rontott az érintett országok vonzerején. Csehországban például a kiválóan képzett munkaerőt becsülik nagyra a nyugati befektetők, Szlovákia esetében pedig az adóelőnyöket szokták kiemelni. Az igazi gondot inkább az okozza, hogy nem találnak elég jelentkezőt az állásokra. Emiatt valósággal „vadásznak” az értékes munkavállalókra a cégek, és ez a fizetési ajánlataikban is meglátszik.
Mindez néha furcsa szituációkat eredményez: egyes osztrák cégek például romániai leányvállalatuk vezető beosztású dolgozóinak akár a bécsinél is nagyobb fizetést kínálnak csak azért, hogy ne veszítsék el őket.
A gyors béremelkedés egyébként nemcsak a munkaerőhiányra, de a térségben tapasztalható növekvő inlációra is visszavezethető – emeli ki a Der Standard. A pénzromlást különösen az élelmiszerek világpiaci árának a megugrása gerjeszti, mivel az a nyugatiaknál még mindig jóval alacsonyabb régiós jövedelmekben sokkal nagyobb súllyal szerepelnek az ilyen célú kiadások.
A bérek gyors növekedése mellett ugyanakkor a termelékenység javulása is látványos a kelet- és kelet-közép-európai országokban. A Világbank adatai alapján 1999 óta átlagosan másfélszeresére nőtt az egy főre eső megtermelt érték ezekben az államokban. A szervezet szerint ugyanakkor a szovjet utódállamok és a délkelet-európai országok esetében „sok még a tennivaló”.
(Forrás: www.index.hu)
