Még lehetne is ráció abban, hogy a Mol megjelenik a Budapest Airport tulajdonosai között, ám úgy tűnik, a mostani tulajdonosok nemigen akarnak megválni a részesedésüktől. Persze, mindig van az az ajánlat, amire nehéz nemet mondani.
"A Budapest Airportnak nincs tudomása arról, hogy a vállalatcsoport tulajdonosai vételi ajánlatot kaptak volna, és arról sem, hogy a tulajdonosoknak szándékukban állna eladni a repülőteret üzemeltető cégcsoportot. A tulajdonosaink hosszú távra elkötelezett befektetők, akiknek a Budapest Airport menedzsmentjéhez hasonlóan meggyőződése, hogy a repülőtér további növekedésre számíthat a jövőben." Így reagált a hvg.hu kérdésére a budapesti Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető társaság, amelynek esetleges eladását pár napja szellőztette meg a Bloomberg.
Hasonlóan tömör választ kaptunk a Budapest Airport legnagyobb tulajdonosától, az AviAlliance-tól is, amikor arra kérdeztünk rá, értékesíteni akarják-e a céget. A tulajdonos válasza azzal indul ugyan, hogy nem kommentálnak semmilyen piaci pletykát, de hozzáfűzik azt is, hogy az AviAlliance hosszú távon gondolkodó befektető és üzemeltető, illetve, hogy a repülőtér az utóbbi időszakban kivirágzott gazdaságilag, és az utasszám is jelentősen megnőtt az elmúlt években. „Hiszünk befektetésünk gazdasági potenciáljában és hosszú távú növekedésében” – zárták rövid válaszukat.
Mindez ellentmond annak, amit a vétellel hírbe hozott magyar üzletember, Jellinek Dániel közölt még pénteken a hvg.hu-val. Jellinek akkor arról beszélt, hogy "a Budapest Airport tulajdonosainak az eladási szándéka komoly".
Az biztos, hogy vásárlási szándékot sikerült titokban tartaniuk még a szakma előtt is. "Számunkra semmiből jött a Budapest Airport felvásárlási szándékának híre, nem is hallottunk ilyen szóbeszédről" – mondta a hvg.hu érdeklődésére Bukta Gábor. A Concorde részvénypiaci elemzőjének nyilatkozatát árnyalta azonban egy a szektort jól ismerő forrásunk. Szerinte egyáltalán nem meglepő, hogy újra a Budapest Airport értékesítése a téma, hiszen az állam „idestova két éve próbálkozik”. Akkor kezdődött ugyanis az odamondogatás a kormány részéről a reptér üzemeltetői felé: 2019 elején Schneller Domokos, a Miniszterelnökség budapesti fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szállt bele a cégbe, a politikus egy levélben a lesújtó állapotokról számolt be a repülőtéren. A kormány akkor meg is erősítette, hogy nem jó a viszony a Budapest Airport akkori vezetésével.
A vita emlékezetes pillanata volt, amikor Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy a kormány „a lehető legdurvább formában” adta értésére a menedzsmentnek, mennyire elégedetlen a reptéri viszonyokkal. „Jeleztük a tulajdonosnak, hogy ha nem fejleszt, akkor a legjobb, ha eladja, mert ami itt korábban volt, azt hatósági alapon is be lehetett volna tiltani, csak nem akartunk az utazóknak kellemetlenséget, hogy fapados gépek ne, vagy sokkal nehezebben indulhassanak” – mondta akkoriban Gulyás a híres ferihegyi bádogkarámra utalva.
A fejlesztések időközben megtörténtek és a menedzsment is kicserélődött, ám az elmúlt hetekben a kiszólások újrakezdődtek: Gulyás a múlt heti Kormányinfón már arról beszélt, "a reptér visszaszerzése helyes célkitűzés".
Arról csak találgatások voltak és vannak most is, valójában mi motiválta a kormányt: tényleg az állapotokkal elégedetlen, egyszerűen saját kézben tudná a céget, vagy a Ferihegyre vezető, régóta tervezett vasút kérdése miatt alakult ki viszály. A kormányközeli Magyar Nemzet hétfői számában „Újra magyar kézbe kerülhet Ferihegy” címmel közölt egy cikket, amelyben arról írnak, a Budapest Airport tulajdonosai nem járulnak hozzá, hogy a légikikötőhöz vezető vasútvonalat a repülőtér területén megépítsék, illetve bérleti díjat kívánnak szedni a terület használatáért. Vagyis ez lehet az egyik (ha nem a fő) oka a reptér üzemeltetője és a magyar kormány közötti feszültségnek – a lap szerint fejlesztésekkel is elmaradtak – és ez vezetett odáig, hogy most árulják a repteret.
A teljes cikk a hvg.hu oldalán olvasható
