Elvileg a reklámadó hatálya alá tartoznak a magyarországi székhellyel nem rendelkező külföldi cégeket is. Kiderítettük, milyen eszközzel él a Facebook és a Google.
Bár a magyar kormány a legutóbbi módosításaival több kiskaput becsukott - egyebek mellett gondoskodva arról, hogy a Magyarországon nem letelepedett szolgáltatókat is bevonja a reklámadó-kötelezettség alá -, a jogszabály a jelenlegi formájában még mindig méltánytalan adóterheket és súlyos jogbizonytalanságot eredményezhet, miután még most is sok értelmezésbeli bizonytalanság található a törvényben, amelyet még újabb módosítások is követhetnek ősszel - utóbbiról L. Simon László beszélt a közelmúltban. (A káoszt az is mutatja, hogy több társaság illetve szervezet is - köztük az MLSZ, Sziget kft., BKK - jogértelmezésért fordult a Nemzetgazdsági Minisztériumhoz. Az NGM persze nem látja ennek okát, a tárca szerint a törvény ugyanis világos, rövid és egyszerű.)
A reklámadó jelenlegi formájában 2014. augusztus 15-én lépett hatályba, az első adóelőleg-bevallási és - fizetési kötelezettséget a naptári év szerint adózóknak 2014. augusztus 21-ig kell teljesíteni a reklámbevételek és saját célú reklámhoz fűződő költségek együttes összege alapján.
Az adó megfizetéséről a reklámot közlő médiumoknak nyilatkozniuk kell a reklámot megrendelő felé. Amennyiben ilyen nyilatkozatot nem tesznek, akkor a hirdetőnek (a megrendelőnek) kell az adót megfizetnie. A hirdetőt terhelő adókulcs viszont kifejezetten magas: egy havi 2,5 millió forintos kereten túlmenően, nyilatkozat hiányában, a hirdetőknek 20 százalékos adókulccsal kell a reklámadót megfizetniük. (A reklámadó sávos rendszerében ilyen mértékű adóterhet a 10-15 milliárd forint közötti árbevételű médiacégeknek kell fizetniük.)
