Az egészséges munkakörnyezet egyik meghatározó tudománya az ergonómia. De mi is az az ergonómia? Mire jó? És hogyan hasznosul a gyakorlatban? Következzen a 7. rész a „10 forradalmi változás az irodapiacon” c. sorozatunkban. A nagybetűs dolgozói jóllét egyik fontos alapeleme maga az ergonómia, amely tudománnyá nőtte ki magát. Az irodabútor-gyártók komplex anatómiai ismeretekkel felvértezve tervezik meg a termékeiket, amelyek aztán hatékonyan hozzájárulnak az életük jelentős részét a munkahelyükön töltő alkalmazottak egészségéhez.
Mi az az ergonómia?
De először határozzuk meg, hogy mi az az ergonómia, azon belül is a munkahely-ergonómia. Röviden az irodai egészségmegőrzés egyik alappillére, amely a dolgozó és a munkakörnyezet közötti kapcsolat tanulmányozásával foglalkozik. A munkakörnyezet minden tényezője az ergonómia tudományába tartozik a fizikai környezettől (világítás, zaj, berendezés, helyes testtartás) a munkaszervezésen át a szociális környezetig. Magyarországon a munkahely-ergonómiával a BME Ergonómia és Pszichológia tanszék foglalkozik.
Az ergonómia legfontosabb alapelve tehát, hogy a munkakörnyezetet az ott dolgozó alkalmazottak igényei alapján kell megtervezni. Említsünk meg néhány tényezőt, amely jellemzi a 21. század irodai dolgozóját, hiszen foglalkozni kell azok hatásaival! A képernyő előtti tevékenység megszokottá vált, probléma a tartós, szünet nélküli munka, jelentős a zaj, a munkaidő 70-75%-át ülve töltik a dolgozók, az írást a billentyűs munka váltotta fel, alapvető igénnyé vált a légkondicionálás, és elterjedtek a nyílt irodai terek. Sőt, egy friss kutatás szerint ötven év múlva az okostelefon állva történő nézése miatt olyan görbe lesz a hátunk, mint mikor a törzsfejlődés során kiemelkedtünk a főemlősök közül.
Erre kell koncentrálnunk!
Az egészségkárosodás kiküszöbölésére alakítanak ki ergonomikus irodákat, amelyek több tényezőre koncentrálnak. A legfontosabb szempontok egyike a szem egészsége, amelyet meghatároz az ablak elhelyezkedése, a természetes fény és a mesterséges világítás aránya, illetve a számítógépes munka. A másik nagyon fontos tényező a pszichés komfort, ami múlik a színeken, a fal és a padló árnyalatain, de a terek méretén és a zaj mértékén is, vagyis itt a stresszről beszélünk. Szintén lényeges elem még, hogy megfelelő székkel és asztallal megelőzzük a mozgásszervi bajokat, itt pedig a megfelelő testtartás kerül előtérbe.
Persze a környezeti követelmények erősen függenek a tevékenység jellegétől, hiszen az intenzív szellemi munkát jelentő fejlesztői tevékenység nyilván egészen más, mint egy ügyfélszolgálati munka. Fontos az egy főre eső négyzetméter száma, általános vélemény szerint az ideális szám nagyjából 6-10 m2/fő között váltakozik.
Nagy szerepe van a különböző típusú munkaállomásoknak, így az ergonomikus asztal lényege az állítható magasságban rejlik. Az álló helyzetű munkavégzés csökkenti a gerincoszlop terhelését, hiszen a gerincnek az ülőhelyzet a legnehezebb pozíció. Emellett érdemes rendszeresen megtornáztatunk a testünket, kilazítani a megmerevedett izmokat. De célszerű kialakítani relaxációs szobát is, ahol mentálisan és fizikálisan regenerálódhatunk.
Kulcsszerepe van az irodaszékeknek is, amelyek hatalmas fejlődésen mentek keresztül, hiszen azok követve a test vonalát elősegítik, hogy megőrizzük a gerincük egészségét. Az ergonomikus szék gázrugós, szinkronmechanikás, fékezett görgős, derékhajlathoz igazítható, valamint állítható fej- és kartámasszal rendelkezik.
Olvass tovább: Az ergonómia diktatúrája – 10 forradalmi változás az irodapiacon
( Üzleti Hírszerzés)
