Az 5G-s mobilhálózatok már nem misztikus jóslatok részei. A generációugrás mostanra megtörtént a világ összes régiójában, több tucat ország száznál is több szolgáltatójánál. Bár a legtöbb szó a technológia ipari felhasználásáról esik, az egyéni és üzleti mobilelőfizetők számára is új lehetőségek sorát hozza el a hálózatok új nemzedéke.
Az 5G lehetővé teheti, hogy tényleg valós időben beszélgessünk vagy akár zenéljünk tőlünk több száz kilométerre lévő emberekkel, és benne van a potenciál, hogy magának a mobiltelefonnak a koncepcióját is megváltoztassa.
Az Ericsson előrejelzése szerint 2020 végére mintegy 190 millió 5G-s mobilelőfizetést használnak majd a mobilszolgáltatók ügyfelei világszerte, az új generációs hálózat térhódítása pedig minden eddiginél gyorsabban mehet majd végbe: 2025-ben már 2,8 milliárd ilyen előfizetésről beszélhetünk majd. (Ebből maga a vállalat is kiveszi a részét, 33 ország 65 mobilszolgáltatója, köztük a Magyar Telekom nyújt már ma is kereskedelmi 5G szolgáltatást az Ericsson eszközeivel kiépített hálózaton.)
Nem csillapodik az adatéhség
A mobilhálózatok evolúciója eddig minden generációváltás során új funkcióval egészítette ki a mobilkommunikációt, újabb képességekkel felruházva a mostanra mindannyiunk által használt mobiltelefont. A 2G-s hálózatokkal megjelenő, manapság már csigalassúnak és nagyon korlátozottnak tűnő adatkommunikáció után a 3G-vel végre elérkezett a mobil szélessáv korszaka, mely a 4G megjelenésével, a hálózatok kapacitásának és lefedettségének drasztikus növekedésével hozta el a ma ismert okostelefonok által kínált adatközpontú szemléletet és bőséges alkalmazáskínálatot.
Az adatéhség azonban nem csillapodik: a tavalyi, egy okostelefonra jutó globális átlag 7 GB-os havi adatforgalom az előrejelzések szerint 2025-re 25 GB-ra nő majd, olyan szintre, mely a hatékonyabb hálózati topológiák bevezetése nélkül szinte fenntarthatatlanná tenné a mobilos adathálózatok működését. Az 5G-vel az okostelefonok egy korábbi jelentős korlátuktól szabadulhatnak meg, így az adathálózat bárhol, bármikor szinte kimeríthetetlen, vagy lényegesen nehezebben kimeríthető erőforrásokkal áll majd az ügyfelek rendelkezésére, a mobilhálózat pedig szinte soha nem lesz többé szűk keresztmetszet az applikációk használata során.
Korlátlanság – mindenkinek
„Az első 5G-s okostelefonok 2019-es megjelenése óta eltelt időben a hálózatokkal együtt a készülékek képességei is rengeteget fejlődtek. Ma már egyes gyártók kínálatában nem kizárólag a felsőkategóriás típusok kiváltsága az 5G-kompatibilitás, hanem egyre több felső-középkategóriás vagy középkategóriás típus is támogatja az új hálózati technológiát. Mindez azt jelenti, hogy a szupergyors adatátvitel és az szinte késleltetés nélküli kommunikáció már nem csak egy szűk réteg kiváltsága lesz” – mondta el Jakab Roland, az Ericsson regionális igazgatója.
A Counterpoint Research legfrissebb kutatása szerint az idei harmadik negyedévben több 5G-s készüléket adtak el a gyártók, mint az év első felében összesen, ami egyértelműen annak köszönhető, hogy egyes márkáknál már a 300 dollár alatti lélektani határ alatt is elérhetők egyes modellek. Eközben az okostelefon-penetrációt tekintve fejlettnek tekinthető piacokon az 5G-s zászlóshajó-készülékek megjelenése segítheti elő a technológia térnyerését – az 5G-s mobiladat-forgalom ebből fakadó jelentős növekedésére azonban várhatóan csak 2021-ben számíthatnak a szolgáltatók.
Ezzel az okostelefonok a felső-közép árszegmensben mindinkább alkalmasabbá válhatnak a magasabb minőségű fotók, videók készítésére és azonnali megosztására, illetve akár 4K felbontású videók vagy nagyobb bitrátájú zene streamelésére. Ám a legnagyobb előrelépést nem is feltétlenül a nagyobb minőség vagy a gyorsabb letöltési sebesség jelenti. Hanem a rendkívül alacsony látencia. Míg a sávszélesség azt fejezi ki, hogy egyszerre mennyi adat áramolhat a hálózaton, a látencia azt, hogy mekkora késleltetéssel indul el és érkezik meg az adattömeg. És ebben az 5G új dimenziót nyit.
„Az ember számára a valós idejű, élő kommunikáció a természetes. Amikor beszélgetünk, kb. 10 milliszekundum a látencia, ennyi idő, amíg az agyunk feldolgozza a hangot és képi jeleket, és közben már elkezd érzelmi reakciót adni” – mutatott rá a Ericsson R&D Innovation Days Budapest nevű novemberi rendezvényen tartott előadásában Mischa Dohler, a King's College London kutatója. „A mai internetes alkalmazásokban átlagosan 145 ms a látencia, de az 5G lehetővé teszi a 10 ms vagy még kisebb késleltetést. Így elérhetővé válik a szinkronizált valóság, ami több mint a virtuális valóság (VR) vagy a kiterjesztett valóság (AR). Nemrég egy olyan online koncertet adtunk egy 5G teszt segítségével, amelynek során én Berlinben zongoráztam, a lányom pedig Londonban énekelt, tökéletes szinkronban.”
A teljes cikk: Az 5G szinkronizált valóságot hoz a mobilunkra
