Bár kétségkívül jelentős előrelépések történtek a területen, a precíz azonosítástól még nagyon messze vagyunk. "Jelenleg az a furcsa helyzet van, hogy az arcfelismerést egyszerre túl- és alábecsülik. Tény, hogy egyes rendszerek jobban felismerik az arcokat, mint az emberek. Ez nyugtalanító. Ugyanakkor bizonyos teszteredmények nagyon rosszak, mert egyszerűen pontatlanok a rendszerek.
Az arcfelismerő megoldások néhány évvel ezelőttig csak akkor működtek jól, ha az emberek a kamerákba néztek. Most viszont ott tartunk, hogy napszemüveg vagy sál kell a nehezen felismerhetőséghez. Minél erősebben eltakarja, annál nehezebb az azonosítása. Mi, emberek azonban akkor is felismerünk valakit, ha csak félig látjuk az arcát" -jelentette ki Florian Gallwitz, a Nürnbergi Műszaki Főiskola médiainformatikai professzora, aki többek között a mintafelismerést kutatja.
A szakember példaként említette, hogy New Yorkban vannak olyan kamerák, amelyek felismerik a rendszámokat. Ugyanakkor a helyiek szerették volna, ha a készülékek az autókban lévő vezetőket is azonosítják, ez viszont már nem működött, mert a kamerák egyetlen személyt sem ismertek fel. Ez részben arra volt visszavezethető, hogy a gépkocsikban sötétebb van, ráadásul a szélvédő is tükröződik.
Az arcfelismerő rendszerek eleve rosszabbul működnek sötétben, például éjszaka. Tudományos szempontból ugyanakkor nagy előrelépést sikerült elérni, ami elsősorban a mesterséges neurális hálózatoknak köszönhető. Azok ugyanis önállóan tudják azonosítani a különböző mintákat, ezáltal drámai mértékben csökkentek a hibaarányok. A friss eredmények ennek ellenére sem meggyőzőek és nem is igazán jobbak az évtizeddel ezelőtti eredményeknél.
"Nagyon valószínűtlen az, hogy egy terrorista egy ellenőrzött hely előtt fog átszaladni. Minél kisebb a járókelők tömegén belül a keresett személyek aránya, annál nagyobb lesz a téves azonosítás lehetősége. Egy rendszer tehát többnyire akkor azonosít majd személyeket terroristaként, ha ők semmit sem tettek. Ettől függetlenül fontos, hogy ne ítéljük el az arcfelismerést. A mostani rendszerek először is azt számolják ki, hogy két kép hasonló-e. A technológia számára az teljesen mindegy, hogy mi lesz az eredményekkel."
"Fontos lenne, hogy ne absztrakt etikai vita kezdődjön az arcfelismerésről, hanem a felek konkrét alkalmazási esetekről beszélgessenek. Szerintem például teljesen problémamentes dolog az, hogy valaki az arcfotójával zárja le a mobiltelefonját vagy a lakásajtaját. De ugyanígy rendben van-e, ha a rendőrség visszamenőlegesen elemez ki videofelvételeket? Egyszerűen meg kell találni a megfelelő egyensúlyt és fel kell tenni a kérdést, hogy mit akarunk engedélyezni és mit nem" - hangsúlyozta Florian Gallwitz.
A labdarúgó Bajnokok Ligája 2017-es döntőjének helyszínén, Cardiffban 170 000 látogatót arcát szkennelte be a walesi rendőrség, majd a felvételeket összehasonlította az adatbázisokban tárolt bűnözői fotókkal. Az alkalmazott szoftver 2470 személyt azonosított bűnözőként, összesen 450 embert őrizetbe is vettek. De később kiderült, hogy az érintetteknek csak a 7 százaléka, 173 személy volt valóban bűnöző és 2297 embert tévesen tartóztattak le, vagyis a rendszer 92 százalékos hibaaránnyal dolgozott. Kínában szintén hatalmasat hibázott a helyi arcfelismerő rendszer, amikor téves azonosítás után pellengérre állította az egyik legnagyobb cég vezetőjét, hatalmas kivetítőkön megjelenítve az arcát és az igazolványszámát, merthogy állítólag átment a piros lámpánál. Április elején pedig ismertté vált, hogy New Yorkban nem működik a felszerelt arcfelismerő rendszer, amelynek a segítségével vissza akarták szorítani a bűnözést. Az első eredmények katasztrofálisak lettek és a rendszer egyetlen arcot sem tudott azonosítani.
(Forrás: sg.hu)
