Már nemcsak az informatikai biztonság területén jártas szakemberek, de az online jelenségek iránt érdeklődő laikusok kedvelt vitatémája is, hogy mi történik azzal a rengeteg információval, amit az interneten aktívan töltött idő után hátrahagyunk. A kibertér használatát új szintre emelte a társadalom az elmúlt évtized során.
- Már nem csupán videókat, posztokat vagy e-maileket osztunk meg egymással, hanem minden egyes másodpercben adataink millióival tápláljuk a virtuális tér gépezetét: minden egyes kattintásunk, mozdulatunk, viselkedésünk egy-egy adat, információ, ami hozzátesz digitális személyiségünkhöz. A vállalatok, kormányok, független szervezetek pedig - valamilyen formában - folyamatosan profiloznak vagy elemeznek minket, és minden kattintásunkat, mondatunkat vagy üzenetünket. Ma már vitathatatlan: azzal, hogy mindannyian aktív okoseszköz- és internethasználók vagyunk, mindegyikünk egészen egyedülálló adathalmazzá is vált - kezdi Keleti Arthur IT-biztonsági szakértő, az ITBN CONF-EXPO főszervezője.
- Ezzel együtt szemben állunk azzal a ténnyel is, hogy a magánszféra még sosem volt ennyire kérdőjelekkel teli, nehezen meghatározható és megvédhető. Változnak védelmi képességeink és lehetőségeink is, mind a felhasználói, mind a szakértői, mind a gyártói vagy szolgáltatói oldalról. Új játékszabályokat kell írnunk.
Digitális immunrendszer
Ha van adatunk, azt meg kell védenünk - akár a sajátunk, akár a ránk bízott információ birtokában vagyunk. - Az ebben rejlő kihívás és a kérdőjelek sokasága abból fakad, hogy a ma még alapvetően biológiai emberi identitásnak nem része, hogy ő tulajdonképpen adat. Éppen ezért a digitális térben érkező támadásokat sem tudja úgy kezelni, mint amikor a fizikai térben éri bántódás - mondja Keleti Arthur. - Az adat absztrakt fogalom - az ember mint biológiai lény ennek sérülékenységére nincs felkészülve. Nincs rá biológiai válasza, ha visszaélnek vele. A digitális immunrendszer felépítése hosszú tanulási folyamat, melynek még a szakemberek is csak az elején járnak.
