Az inzulint közvetlenül a gyomorfalba injekciózó, nemrég kifejlesztett, kapszula méretű eszköz alakját a magyar tudósok által felfedezett Gömböc alapján tervezték meg. A Gömböc atyja szerint ez az eset is bizonyítja, hogy az alap- és alkalmazott kutatás egyformán fontos, és sosem tudhatjuk, hogy mikor hasznosulnak még a legelméletibbnek tűnő felfedezések is.
Mi is megírtuk néhány nappal ezelőtt, hogy a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Egyetem kutatói olyan, injekciót tartalmazó kapszulát fejlesztettek ki, amely a gyomron át juttatja a vérbe az inzulint. A kapszula formáját a közlemény szerint a leopárdteknős páncélja ihlette. A kapszula apró, összepréselt inzulintűt tartalmaz, amely akkor fejti ki hatását, amikor a gyomorba ér. Így elég inzulin jut a szervezetbe a vércukorszint olyan csökkentéséhez, mint amilyet a bőrön át adott injekcióval érnek el. Azt is bizonyították, hogy a módszer más gyógyszerek beadásához is átalakítható.
Az eszköz azonban csak egy tűt tartalmaz, így elsőrendű fontosságú, hogy a megfelelő irányba álljon, mielőtt megszúrná a gyomorfalat. Az amerikai kutatók szerint az irányba állás biztosításához a leopárdteknős páncéljának alakja adta az ötletet. Annak ugyanis olyan a formája, ami segít abban, hogy felborulás esetén is lábra tudjon állni az állat.
Itt véget is érne a történet, azonban Domokos Gábor akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára néhány napja értesítést kapott arról, hogy a kapszulákat ismertető szakcikkben hivatkoztak két, Várkonyi Péterrel közösen jegyzett tanulmányára is. Az egyik a Gömböcnek elnevezett, egyetlen stabil egyensúlyi ponttal rendelkező test felfedezéséről, míg a másik a Gömböc és a teknősök páncéljának kapcsolatáról szólt.
„Ahogy arra az MIT és a Harvard Egyetem kutatói által jegyzett cikk rámutat, régi probléma a gyógyszeradagolásban, hogy hogyan lehet szájon át bevinni azokat a hatóanyagokat, például az inzulint, amelyeket tönkretesz a gyomorsav. E probléma megoldására jelentős kutatások összpontosulnak világszerte. Az eddig megjelent megoldások hatékonysága azonban elég csekély, tehát a bevett hatóanyag mindössze néhány százaléka jut be a vérbe” – vázolta a megoldandó feladatot kérdésünkre Domokos Gábor. Minthogy az MIT–Harvard-csoport kapszulájának működése a pozíción áll vagy bukik, kulcsfontosságú volt a kutatók számára a kapszula alakja.
Tovább a teljes cikkhez: A magyar Gömböc adagolhatja hamarosan az inzulint a cukorbetegeknek
