A járványhelyzet valamennyi gazdasági szegmens működését megrendítette, így az ingatlanpiacnak is kijutott a negatív hatásból. Az árak tekintetében azt gondolnánk, hogy jelentősen olcsóbbak lettek a lakóingatlanok, azonban sok helyen még tart a drágulás. Sőt, hazánk 19 megyeszékhelye közül, 12 olyan szereplő van, ahol a koronavírus jelenlétének ellenére is növekedtek az lakásárak.
Ahol még tart a drágulás január és augusztus között a legtöbb megyeszékhely téglalakásainak átlagára – a korábbi évekhez hűen – még emelkedőben volt. A legnagyobb mértékben, azaz 10% felett, Székesfehérváron, Győrben és Veszprémben drágultak meg a téglaépítésű lakások.
Az elmúlt nyolc hónapban átlag 5-10% körül változtak a lakásárak Pécsen, Szombathelyen, Szolnokon és Miskolcon. A vizsgált időszakban az 5% alatt drágulók tartományába pedig Budapest, Eger, Kecskemét, Nyíregyháza és Kaposvár téglalakásai tartoztak.
Habár az előbbiekben felsorolt megyeszékhelyeken még emelkedtek a lakásárak, azért nem túl nagy ütemben. Vagyis, ahol még kitart a dráguló tendencia, ott is mérsékeltebb a növekedés, mint a megelőző években. Mivel a lassulás már a tavalyi év végén megkezdődött, ezért nem mondhatjuk, hogy csak a koronavírus idézte elő, ez inkább egy természetes folyamat következménye is.
Ahol már elkezdődött az áresés
Azokon a megyeszékhelyeken, ahol a téglalakások átlagárában csökkenést fedezhettünk fel, nem volt túlzottan látványos a zuhanás. Akárcsak a dráguló szereplőknél, ebben az esetben is inkább 10% alatti volt a változás. Bár ez alól kivételt képez Szekszárd és Salgótarján, mely megyeszékhelyeken január és augusztus között 25-50%-ra tehető a téglalakások átlagárának csökkenése.
Sokkal óvatosabban, 3-6% körül lépkedtek lefelé a lakásárak Szegeden, Zalaegerszegen és Békéscsabán. A vizsgált megyeszékhelyek közül pedig két olyan volt, ahol az elmúlt nyolc hónapban nem mozdultak egyik irányban sem a téglalakások átlagos négyzetméter árai: Debrecenben és Tatabányán.
Tehát a nagyvárosok között azért vannak olyan helyek, ahol elkezdtek visszább húzódni a lakásárak. Ráadásul könnyen meglehet, hogy még olcsóbbak lesznek a kínálati árak, ugyanis a koronavírus második hulláma előtt állunk.
Az európai országok rangsora
A Deloitte Property Index felmérése alapján 2015-től 2018-ig Magyarországon drágultak leggyorsabban a lakásárak. Azonban, a tavalyi évben már nem mi állhattunk fel a dobogó felső fokára, mivel Luxemburgban, Franciaországban és Spanyolországban is nagyobbat ugrottak a lakások árai. Ha országok helyett városokat viszonyítunk egymáshoz, akkor más sorrendet állíthatunk fel: Berg az első helyezett (24,6 százalékkal) és Portó a második (20,1 százalékkal). A tanulmány arra is rávilágít, hogy a világjárvány által leginkább sújtott országokban romlottak sokat a lakáspiaci kilátások. Ide tartoznak többek között a horvátok és az angolok.
(Üzlethírszerzés.hu | ingatlannet.hu)
