A Facebook idén lett 13 éves. Fiatal kora ellenére már alapvetően és visszavonhatatlanul megváltoztatta kapcsolattartási és információfogyasztási szokásainkat. Szinte felfoghatatlan mennyiségű adat halmozódik fel a legnépszerűbb közösségi portálon és annak szerverein, amely szinte mindent tud rólunk...
... de mi, a felhasználók is innen tájékozódunk, legyen szó akár valamelyik ismerősünk életéről, vagy épp a világ híreiről. Időről időre felmerülnek összeesküvés-elméletek nemcsak arról, hogy mihez kezd a rólunk megszerzett adatokkal a FB, de gyakran megkérdőjelezik az információszerzés korrektségét is, hiszen gyakorlatilag átláthatatlan honnan, hogyan szerzi be a cég az adatainkat, és még kevésbé tudjuk, hogy mikor és hogyan használja fel.
Mára megkerülhetetlen információforrássá vált a social media, amiben a Facebook vezető szerepe egyelőre megingathatatlannak tűnik. Míg korábban rákerestünk egy online újságra, és ott elolvastuk a számunkra érdekes híreket, ma már a világ híreiről, érdekességeiről elsősorban a barátainkon, ismerőseinken keresztül értesülünk a Facebook Hírfolyamából, és a híroldalakra, egyéb weboldalakra is a leggyakrabban innen érkezünk.
Az egyik legnagyobb félreértés, hogy általában a Facebookra mint egy egységes platformra gondolunk, pedig az információszerzés szempontjából is meg kell különböztetni a Hírfolyamot, és a különböző csoportokat. Ezek a felületek különbözőképpen funkcionálnak, mind-mind más jellegű információforrások, és másként is használják őket a felhasználók. Van, aki csak a csoportok miatt lép be az oldalra, és a szakmai hírekről is innen tájékozódik, de van, aki a szakmai és a privát híreket vegyesen fogyasztja (pl. szakmai csoportok és Hírfolyam párhuzamosan) – árnyalja a képet Lévai Richárd online marketing tanácsadó.
Infobuborék – Hogyan befolyásolja döntéseinket a Facebook?
A Facebook nem titkolt célja, hogy a felhasználók lehetőleg minél hosszabb időt töltsenek el a felületen. Ezt úgy tudja sikeresen elérni, hogy – preferenciáink, érdeklődési körünk ismeretében – olyan tartalmakat mutat meg nekünk, ami érdekel minket, ez pedig legtöbb esetben olyan, amivel egyetértünk, amivel azonosulni tudunk. Ez egyrészt a felhasználó számára kellemes és kényelmes, de ugyanakkor fontos és aggasztó, hogy ha nem találkozunk ellenvéleménnyel, a gondolkodásunk, az érdeklődésünk jelentősen beszűkülhet, és gyakran a minket érintő témákról is csak egyoldalúan szűrt információkkal találkozunk, ez pedig a döntéseinket jelentősen befolyásolhatják.
„Az infobuborék valós probléma, de ne felejtsük el, hogy régen is hasonló buborékban éltünk: nem volt mindegy, hogy valaki a Népszabadságot vagy a Magyar Nemzetet vette-e meg, milyen volt a baráti köre, a családja. Azaz régen a közvetlen környezetünk zárt buborékba, ma pedig az olyan nagy cégek, mint a Google és a Facebook. Ez káros, a cégek is tudják, és próbálnak is – néha nagyon izzadságszagúan – tenni ellene. Jó példa erre a nemrégiben botrányos módon bevezetett Felfedező hírfolyam (Explore Newsfeed). Ez egy alternatív hírfolyam, amely olyan információt is el tud juttatni a felhasználóhoz, ami egyébként a feliratkozásai alapján nem jelenne meg a hagyományos Hírfolyamban. Az infobuborék egyik veszélye, hogy a hozzánk eljutott információk által hozunk döntéseket, akár politikai választásokat is befolyásolva. Gondoljunk a tavalyi amerikai elnökválasztásra. Rengeteg hír látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az oroszok mennyi álhírrel, trollal és kamuoldallal segítettek megnyerni Trumpnak a választást, ezt nyilván száz százalékos bizonyossággal sosem fogjuk megtudni. Ugyanakkor az a mód, ahogy Trumpék kihasználták a Facebook adta célzási lehetőségeket, az egyrészt példaértékű, másrészt nagyon ijesztő. Azon adatok alapján, amit a felhasználókról tud a Facebook – és mindent tud –, mikroszegmentáltan tudott információkat eljuttatni a választópolgárokhoz, nem is azért, hogy rá voksoljanak, hanem azért, hogy Hillary Clintonra ne menjenek el szavazni. És működött.”
– mutat rá az információs burok hatalmára Lévai Richárd.
A teljes cikk a bcmagazin.hu oldalon olvasható.
