Dinamikusan fejlődött 2006-ban a hazai informatikai piac, tovább erősödött a távközlés, a média és az informatika közeledése, s végre jelentősen csökkent az internet-hozzáférések átlagos ára is. Az EU hivatalos felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre legnagyobbat az e-közigazgatás terén, s így a 23. helyről a ...
... 14.-re ugrott. A pozitívumok ellenére még sok a teendő, hazánk lakosságának hatvan-hetven százaléka digitálisan írástudatlan, és van mit fejlődni a szakemberképzés terén is: a hazai felsőoktatási rendszer csupán évi 3 000 informatikai szakembert képez, miközben ennek a két-háromszorosára lenne szükség.
2006 - a többszörösen áttörés éve volt
Az információtechnológiai iparág 2006-ra a nemzetgazdaság egyik kulcsfontosságú szereplőjévé vált. A 2006-os év három legfontosabb eredménye, hogy végre jelentősen csökkent a szélessávú internet-hozzáférés ára, nőtt az internetezők száma – a 14 év felettiek 36%-a használja a világhálót -, és az e-közigazgatás fejlődése is jó eredményeket mondhat magáénak. A tavalyi év legnagyobb hiányossága, hogy továbbra sincs egyértelmû jelzés a kormányzat részéről arra, hogy a digitális átalakulás átfogó és nagy ívû célkitûzés lenne, illetve még mindig hiányzik az állami szférából az a vezetői és menedzser szemlélet, amely az informatikai folyamatok hatékony elterjesztéséhez és alkalmazásához szükséges.
Növekvő internet-hozzáférés
Az elmúlt évben jelentősen csökkent az internet-hozzáférés költsége, így hazánk végre kikerült a legdrágább internet-csatlakozást kínáló európai országok köréből és jelenleg a középmezőnyben foglal helyet. 2006-ban mintegy másfél millió magyar háztartás rendelkezett számítógéppel, és 800 000-re tehető az internet-kapcsolattal rendelkező háztartások száma. Az év végére a háztartások internet-kapcsolatainak háromnegyede volt szélessávú, s 10% alatt volt a betárcsázós vagy ISDN kapcsolat aránya. Az IVSZ szerint a hazai piacon látszik, hogy az internet-penetráció nagyban függ a szabadon elkölthető jövedelem nagyságától, vagyis ha csökkennek a szolgáltatók árai, az kisebb megterhelést jelent a háztartásoknak és könnyebben döntenek az internet-használat mellett. A kormánynak kulcsszerepe lehet a jövőbeni növekedésben, hiszen újabb adómentes jövedelemkiegészítő rendelkezésekkel tovább növekedhetne a hazai szélessávú internet-hozzáférések száma. A tavalyi év során az is kiderült, hogy a „web 2.0” tartalmak terjedésével a magyar felhasználók az internetet ugyanúgy és ugyanarra a célra használják, mint az átlagos nyugat-európai felhasználók, így a legelterjedtebb internetes tevékenység továbbra is az e-mailezés (84%), az információkeresés (70-80%), valamint a szórakozás és a játék (65%). A kutatások szerint 2006-ban a 14 év feletti korosztály közel fele (47%) használt rendszeresen vagy alkalmanként számítógépet, míg az internet-használók aránya 36% volt.
Dinamikusan fejlődő e-szolgáltatások és online kereskedelem
Az EU hivatalos felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre legnagyobbat az e-közigazgatás terén, s a 23. helyről a 14.-re ugrott. A tavalyi év során lezárult az e-közigazgatás első, megalapozó fázisa, s óriási előrelépésnek tekinthető, hogy a 2004. évi CXL törvény az online ügyintézést egyenrangúvá tette a hagyományos ügyintézéssel. Az Ügyfélkapu 2005-ös indulása óta több mint 500.000-en regisztráltak a mintegy 400 szolgáltatást nyújtó rendszerbe, és eddig mintegy 2 millió tranzakciót hajtottak végre a biztonsággal kapcsolatos komolyabb problémák nélkül. Az IVSZ véleménye szerint a jövőben nem csupán a technológiai fejlesztésekre kell koncentrálni, hanem az állampolgárok számára is elfogadottá, kedvelt és keresett szolgáltatássá kell tenni az e-közigazgatást.
(A teljes cikk itt olvasható!)
