Az online láthatóság szabályai gyökeresen átalakulnak, sok cég azonban ezt még mindig nem vette észre. Miközben a klasszikus keresőoptimalizálás évtizedeken át a kattintásokért folyt, az új korszakban már nem az számít, hogy rákattintanak-e az oldalunkra, hanem az, hogy egyáltalán bekerülünk-e az AI által generált válaszokba. Varju János, az INTREN digitális ügynökség szakértője az idei Digital-Media Hungary színpadán kendőzetlenül mutatta be, miért zuhannak a kattintásszámok, és mit tehetnek a márkák, ha nem akarnak láthatatlanná válni.
A kereső egy könyvtárosból tanácsadóvá vált
A keresés működése ma már alapjaiban más, mint amit eddig megszoktunk. Míg korábban a felhasználó találati listákat kapott és azon böngészett, ma azonnali, kész válaszokat ad az AI. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó sok esetben el sem jut a weboldalakig, a válasz „ott történik” a keresőfelületen belül. „A kereső korábban úgy működött, mint egy könyvtáros: megmutatta, melyik polcon van a könyv, amit keresünk. Ma már úgy működik, mint egy tanácsadó: elolvassa a könyveket és ő maga válaszolja meg a kérdéseinket. ” – fogalmazott Varju János, aki szerint ez marketing szempontból is drámai változás, hiszen a forgalom csökken, miközben a megjelenések száma nő. A szakértő szerint ezért új célt érdemes kitűzni és ma már nem kattintást kell szerezni, hanem bekerülni az AI által idézett források közé. Ez a láthatóság új formája, ahol az nyer, akit az algoritmus hitelesnek és relevánsnak ítél. „Az AI ugyanis nem azt veszi át, amit egy márka magáról állít, hanem azt, amit az internet egésze visszaigazol róla” – hangsúlyozta az INTREN szakértője.
A hitelesség lett a legnagyobb szűrő
Hiába kommunikál egy cég magáról szakértői státuszt, ha ezt nem támasztják alá külső források és tények, úgy mint sajtómegjelenések, közösségi validáció, valós vélemények vagy független platformokon szerzett értékelések. Az AI ezekből a „bizonyítékokból” épít képet, és ha ellentmondást talál - például gyenge felhasználói értékeléseket egy erősen marketingelt szakértői pozíció mellett -, egyszerűen nem fogja megerősíteni és feldolgozni az adott márka állításait.
A tartalom minősége azonban önmagában nem elég. A rendszerek azt is vizsgálják, mennyire kapcsolódik egy adott téma valós felhasználói keresésekhez, mennyire friss az információ, és mennyire gazdag konkrét adatokban. „Az AI egy gép. Kellően kocka ahhoz, hogy szeresse a számokat” – hangsúlyozta Varju János, aki szerint a saját kutatások, statisztikák és mérhető eredmények látványosan növelik az esélyt a megjelenésre.
Az nyer, akit nemcsak látni, hanem idézni is érdemes
Az AI-keresők működése többlépcsős, először feltérképezik az oldalt, majd felismerik a márkát, később konkrét kérdések esetén rákeresnek a releváns tartalmakra (ez az ún. RAG - retrieval augmented generation)t, és végül – ha minden feltétel teljesül – hivatkozásként is megjelenítik. Ez a folyamat dönti el, hogy egy cég valódi szakértőként jelenik meg, vagy éppem kimarad a válaszokból. Az INTREN szakértője arra is figyelmeztetett, hogy az AI-modellek között is jelentős különbségek vannak. Míg egyes rendszerek erősen a korábbi tudásukra építenek, mások a friss online tartalmakat részesítik előnyben, vagy éppen a klasszikus keresőindexből dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy a jelenlét nem optimalizálható egyetlen platformra és márkáknak komplex, következetes digitális ökoszisztémát kell építeniük. „A legnagyobb tanulság mégis talán az, hogy az AI korszakában a márkaígéretek ideje lejárt. Nem az számít, mit mondunk magunkról, hanem az, hogy ki mondja rólunk” – összegez Varju János. Hozzáteszi: ebben az új világban az nyer, akit nemcsak látni, hanem idézni is érdemes.
