Miért vezetik ki?

Az OpenAI indoklása az, hogy a felhasználók túlnyomó része már újabb modellekre váltott, és a GPT-4o a ChatGPT-n belül nagyon alacsony arányban maradt használatban. 

Az OpenAI oldalán olvasható közlés finoman vezeti végig a gondolati íven az olvasót. Megnyugtató szándékú szakaszként értékelhető hogy a 4o. tapasztalati mentén formálták a további modelleket, ám a közösségi média visszajelzések mutatnak némi különvéleményt. Majd megtudhatjuk, hogy a használat túlnyomó többsége a GPT‑5.2-re tolódott el, a bejelentés végén pedig kirajzolódik a jövő is, az „érett” AI megalkotása – „...Továbbra is haladunk a ChatGPT 18 év feletti felnőttek számára készült verziója felé...”

Decemberben más forrásokból olvashattunk róla, hogy a ChatGPT 900 millió felhasználó körül járt. Tavaly november végén egy másik cikkből megtudhattuk, hogy körülbelül 5% az előfizető.

Mit vitatnak a felhasználók?

A döntés nem maradt visszhang nélkül. Megjelentek közösségi kritikák és petíciók is, amelyek lényege többnyire nem az, hogy a GPT-4o “erősebb” lenne benchmarkokban, hanem hogy sokak szerint más beszélgetési karaktere van (ritmus, stílus, kontextusérzet), amit az újabb modellekben nem találnak meg. Példa: Change.org-on is fut ilyen petíció.

Ha feltesszük a kérdést:

Most akkor jó, vagy rossz a 4o. modell leállítása, vagy sem? – Két megközelítést mindenképpen érdemes lenne átgondolni.

Az egyik megközelítés: Hogy az OpenAI látszólag figyelmen kívül hagyja a felhasználók igényét, ami a petíciók számából következtetve több tízezres nagyságrendű is lehet. Nem tűnik ügyfélközpontú hozzáállásnak és ha azt vesszük, hogy a 4o. modell korosabb, akkor kikövetkeztethetjük, hogy régebb óta elkötelezett felhasználókról lehet szó.

Az általunk talált legtöbbet aláírt petícióban szerepel az is, hogy „Örömmel fizetünk továbbra is ezekért a szolgáltatásokért, hogy a jövőben is biztosítsuk életképességüket.”

A másik megközelítés: Hogy jó e az, ha egy rendszer ilyen kötődést tud kialakítani a felhasználóikban? Nos ennek a megfejtése a jövőé, és a pszichológiáé lesz. Annyit azért talán kimondhatunk, hogy élő kötődik élettelenhez. Az ebből kiindítható következtetések, aggályok és jövőkép pedig rengeteg nem kívánt, vagy ijesztő hatást sejtethet.